Champasak – 4000 Islands, Laos

20111212-005344.jpg

Champasakban egyetlen erdekesseg talalhato, egy 11. szazadbeli khmer templommaradvany. Sokak szerint nagyon hasonlit az Angkor Wat koruli templomromokhoz, igy mar nagyon izgatottak voltunk, hogy valyon milyen lesz. Az LP leirasa alapjan mindenfele amerre az ember nez csak es kizarolag fillerekbe kerulo szallasoknak kene lennie. Hat, mi kimondottan draga szallasokat talaltunk csak es kizarolag, a ket utcas faluban. Nem is ertjuk. Azert annyi ido meg nem telt el a konyv kiadasa ota. Legjobb momentum az volt, amikor megerkeztunk a tuktuk-kal meg ki sem szalltunk, mire odapattant hozzank egy europai kinezetu junky, irto ijesztoen nezett ki es hatalmas vigyorral elkezdte ecsetelni, hogy melyik a szuper szallas es hogy o mar itt el vagy masfel eve. Passzol is a kep, ugyanis errefele nagyon gyakoriak az ugynevezett happy ettermek, ahol mindent lehet happy modon elkeszitve kerni a sultkrumplitol kezdve a kaveig. Ami ugyebar azt jelenti, hogy marihuanaval sutik meg az eteleket. Minnel delebbre megyunk Laoszban, annal tobb ilyen ettermet lehet latni az utcan, nehol az etlapon is szerepel a cucc. Szoval a nyugati arcok itt szoktak neha ragadni tobb idore is mint kene, ez a bizonyos darab meg mar masfel eve itt heppizodik. Hat ez latszott is rajta. 🙂

20111212-005857.jpg
Masnap bereltunk egy-egy cagajt es kikerekeztunk a nevezetessegig, ami nagyjabol 10 kilometerre talalhato a falutol es ugy hivjak, hogy Wat Phu Champasak, aki esetleg ramenne a googlere. Meglepoen szervezett, tiszta es mindenfele infrastrukturalis elemmel jool megtuzdelt park kozepen talalhato az omladozo templomrendszer. Szokatlan ez Laoszban. A templomhoz vezeto ut vegtelenbe tuno omladozo, oriasokra meretezett lepcsosorok sorozata. Nem ertem, milyen fizikai felepitesuk lehetett az angkori embereknek, hogy a lepcsofokok magassaga nagyjabol 30 centi es egy meter kozott valtakozik fokonkent, mig melysege 10, max 15 centi. Eletveszelyes. Foleg lefelemenet.

20111212-010136.jpg
Ha az ember felkuzdi magat a kilatas termeszetesen mindenert karpotol. A vegtelenig es meg tovabb el lehet latni. Maga a templomrom is csodas, eredetileg hindu letesitmeny volt, de aztan az idok soran atkonvertalodott buddhistava. Erdekessege, hogy a templom korul mindenhol linga-k (szent Shiva pocs) talalhatoak, nagy szamban. Az is vicces, hogy mikor a buddhistak atvettek az uralmat a templom felett, a kozponti hatalmas lingat es yonit egy meghatalmasabb buddha szoborral takartak el. 🙂 Eleg sikeres volt a muvelet, barhogy probaltunk bekukucskalni a buddha moge sehogysem sikerult.

20111212-010230.jpg
Az objektum kornyezete is elegge erdekes volt, tobb elrejtett forras, kofaragas, buddha labnyom…. Sot meg volt egy krokodil mintat abrazolo nagy kodarab is, amit regen a monda szerint allitolag emberaldozatok bemutatasara hasznaltak.
Igazi erdekesseg, hogy vezet innet kozvetlen ut Angkor Wat-ba. Kar, hogy ma mar kevesbe jarhato. Elgondolkoztunk rajta, hogy vicces volna vegigmennunk. Aztan persze letettunk errol az otletrol: meg busszal is elegge messze van, nemhogy gyalog, a picurka kis uton.

20111212-010336.jpg
Champasakbol masnap tovabb is alltunk a mar regota vart 4000 Sziget nevu hely legnagyobb szigetere: Don Khon-ra. Valasztasunk azert esett pont erre a helyre, mert itt lesz valoszinuleg a leglatvanyosabb a kozelgo buddhista unnep. Egyreszt itt folyik a Mekong, masreszt ez a legnagyobb sziget, igy itt van a legpezsgobb elet is – vallasilag es egyebkent is. Szoval idealis helynek tunt. A tobbi opcio a szigetek kozul mind olyannyira picike, hogy meg az is lehet, hogy wat sincsen rajtuk, akkor pedig unnepseg sincs.
Isteni szallast sikerult talalnunk egy kedves, beteldiot ragicsalo csaladnal. Itt lattunk olyat eloszor, hogy a fiatal lanyok is dioznak, eddig csak idosekkel talalkoztunk. Ezt leszamitva nagyon kedvesek voltak es istenien foztek. (nem happy-n :D)

20111212-005432.jpg
A sziget letezo osszes watjat korbejartuk, hogy megtalaljuk a legmegfelelobb pontot az unnephez, kozel legyen a Mekong, szep legyen a wat, milyen foku a keszulodes, rendesek-e a szerzetesek…. Elegge vartuk az eventet.
Egyik nap bereltunk egy motort, hogy azzal jarjuk korbe a terepet. Ez volt az elso manual motor, amit valaha vezettunk. Nem volt oly jo elmeny, mint a multkori automata darab. Az sem emelt a fenyen, hogy majdnem szethullott alattunk a szerkezet, nem vette rendesen a sebesseget es alig akart elindulni. A nap vegere meg defektet is kaptunk. Nagy szerencsenkre nemmessze volt egy autoszerelo muhely, ahol rendberaktak a gepet. Eleg vicces csavok voltak a szerelok, amikor megerkeztunk epp egymas hajat vagtak, a masik ketto pedig egy puskatust faragott, kerdeztek is mosolyogva, hogy tudjuk-e mi lesz az, mondtuk, hogy igen. Akkor megjobban kuncogtak. Aztan mikozben szereltek a motort, meg megprobaltak egy kis fuvet is eladni nekunk. Hat ez az arukapcsolas ugye. 🙂

20111212-005402.jpg
Vegul ugy dontottunk, hogy a sajat falunkban maradunk az unnepseg idejere, ugyanis van ott ket wat is, a telepules ket vegen, bar az egyikben nem latszott meg a keszulodes, a masikban viszont eleg mogorvak voltak a monkok.
A szigeten amugy osszessegeben volt meg vagy 4 turista rajtunk kivul. Mar jo elore szoltunk nekik, hogy masnap nagy unnepseg lesz, reggeltol estig es ilyen csak evente egyszer van, szep lesz, stb…. Mondanom sem kell, hogy ok az egesz napot egy etteremben toltottek sorrel a kezukben. Nem ertem akkor mi az istenert jottek ide ugye. Hatalmas happening volt es ok semmit nem lattak belole. En sem vagyok az a buzgo nevezetessegnezo, de azert szerintem ez megerte volna kijonni az etterembol egy fel orara legalabb. Na mindegy, mindannyian masok vagyunk.
Amugy az unnepsegrol nyitunk egy kulon blogpostot, mert nekunk tenyleg nagyon tetszett az egesz es rengeteg foto is keszult egesz nap.

20111212-005415.jpg
Az unnepseg utani nap elhagytuk ezt a szigetet es atmentunk a kambodzsai hatar mellet fekvo egyik picurka kis szigetre. Mar csak az odavezeto hajout miatt is megerte ezt megtenni: az itteni partok a Mekong leggyonyorubb szakaszai koze tartoznak, foleg igy az esos evszakban, amikor egesz szigeteket lep el a viz es sok helyen csak a fak teteje latszik ki. Aktualisan ketto szigeten van amugy infrastruktura a turistak fogadasara, az egyik Don Det, a masik pedig Don Khong. Mi az utobbit valasztottuk, ket okbol is, de a legfontosabb ervunk az volt, hogy az elso opcio telistele van az idearamlo 18 ev koruli rosszarc kulfoldivel, akik az egesz napot azzal toltik, hogy probalnak lereszegedni es mindent happy-n esznek. Amivel semmi baj nem lenne, csak a helyiek nem dijazzak annyira az egesz even at tarto fesztival feelinget es kevesbe vendegszeretoek. Persze ez visszas kicsit, hiszen mi az istenert arulnak fuvet, ha nem birjak toleralni a fiatal beallt arcokat. De ez mar csak igy van, Don Det errol valt hiresse.
Don Khong ehhez kepest viszont kellemesen csendes, bekes, baratsagos hely. Ket eve mar az aramot is bevezettek, igy a semmibol hirtelen kinottek itt a kulonbozo kategoriaju bungallo-vendeghazak.

20111212-005501.jpg
Fontos kuldetesunk volt ezeken a szigeteken: egyszer meg regebben lattunk a NatGeo-n egy dokumentumfilmet, ami a Mekongban elo oriasharcsakrol szolt (tenyleg oriasiak, majdnem minden evben fognak ki 300 kilos peldanyt) es a filmben lattunk egy varazslatos helyet, ahol a vizeses fole a helyi halaszok bambusz szak rendszereket epitenek, akkorakat, hogy hidkent is funkcionalnak. Es lattunk meg kepeket egy halpiacrol, ahol sorakoztak egymas mellett a nagyobbnal nagyobb es erdekesebbnel erdekesebb halak. A filmben csak annyit emlitettek, hogy valahol Del-Laoszban van. Mindenkeppen szerettuk volna megkeresni ezt a helyet, olyan varazslatosnak tunt. Hosszu-hosszu kutatomunka utan (tenyleg nagyon sokat nyomoztunk) ugy gondoltuk, hogy valahol itt kell lennie ennek a szigetnek a kornyeken. A legtobb helyi relative semmit nem tudott a NatGeo-rol sem, nemhogy a forgatasrol a kornyeken, voltak viszont olyanok, akik egyertelmuen allitottak, hogy a szomszedos Pa Soy nevu sziget melletti vizesesrol lehet szo, az az amit mi keresunk. Meg a sziget neve is arulkodo, ugyanis a Pa halat jelent laoul.
Elmondhatatlan modon izgatottak voltunk, mikor elindultunk a sziget iranyaba. Az odavezeto ut valami fantasztikus volt, az erintetlen erdon keresztul vezetett, csak egy kis osvenyen lehetett haladni a legtobb helyen, ahol viszont tisztas volt, ott mindenfele hatalmas bivalyok legelesztek. Utkozben lattunk par erdekes szerzetet, egyszer atfutott elottunk ket miniatur emberkeformaju kis szoros valami. Teljesen ledobbentunk. Ugy ugralt, mint egy beka, csak gyorsabban es futassal otvozve, de latvanyosan majomszeru volt hosszu farokkal, csak picike volt. Kesobb megkerdeztuk a hazigazdankat, aki tudott a leny letezeserol, azt mondta, hogy eleg ritka, de sajnos nem tudta a nevet angolul. Azt azert kideritettuk, hogy nem mokus, nem patkany, de nem is majom. Azota is homaly fedi mi lehetett az es megol minket a kivancsisag ezugyben. A ket kis furi szerzeten kivul lattunk meg egy kigyot es jopar erdekes madarat.
Ahogy megerkeztunk a fuggohidhoz, ami a masik szigetre vezetett at, rogton tudtuk, hogy ez az a hely amit kerestunk. A hid alatt egy vizeses volt lathato, ilyen sebesseggel zudulo vizet, aminek ekkora az ereje en meg soha az eletben nem lattam. Ijeszto ereje van a Mekongnak! Itt jottunk csak ra. Vicces volt, hogy a hidfore ki volt irva, hogy mindenki csak sajat felelossegre mehet at es drog es szexpartik rendezese szigoruan tilos es sok dollarba kerul, ha elkapnak. 🙂 Ez a picike kis sziget meg kalandosabbnak es elhagyatottabbnak tunt, mint az elozo, ahol lakunk. Addig jarkaltunk vegul, mig sikerult megtalalnunk a helyet. Megtalaltuk pontosan ugyanazt a vizesest, pont azt a partszakaszt, ahol a NatGeo forgatott. Yes! Sikerult! A helyszin tenyleg annyira fantasztikus es misztikus volt, mint ahogy a dokumentumfilmben is latszott. Sajnos a szakrendszernek csak reszei logtak ki a vizbol, ugyanis epp az esos evszak vege van, amikor jelentosen magasabb a vizallas. Ettol fuggetlenul euforikus boldogsag tort rank, hogy ennyi kutatas es utanajaras utan, vegre megtalaltuk ezt az istenhatamogotti helyet.

20111212-005546.jpg
Sajnos egyszercsak elkezdett szakadni az eso, de mint kesobb kiderult jobban jartunk igy, mivel a kozelben kapirgalo ket helyi arc beinvitalt minket a kis esovedo-helyre. Igy ott csucsultunk negyen, vartuk, hogy abbamaradjon a napi monszun. Nagyjabol vagy 2-3 orat sikerult ott eltoltenunk, a nadlevel teteju kis kunyhoban. Mint kiderult a ket arc halaszember es epp egy gigaszak osszeallitasan mesterkedtek. A Laoszban eltoltott majdnem ket honap utan lao tudasunk mar odaig jutott, hogy egesz kulturaltan el tudtunk csacsogni a ket halasszal. Megtanitottak, hogy amit most keszitenek azt ugy hivjak, hogy szarr, ami a hal terelesere szolgal, majd annak a vegere biggyesztik oda a szakot, aminek lao neve loop. Azt is elmondtak, hogy a nagy halak az esos evszak elejen (februar-majus) erkeznek, a folyasirannyal szembe Kambodzsabol, most csak kis aprok vannak. Voltak olyan aranyosak, hogy meg egy szakot is felszedtek, hogy megmutassak a fogast. Sajnos tul sokminden nem volt a kosarban, par kicsi rakocska, amibol egyet az egyik halasz nyersen megevett, szemleltetve, hogy nagyon finomak, valamint egy picurka kis harcsaszeruseg.

20111212-005651.jpg
Miutan elallt az eso, ok visszatertek es butykoltek tovabb a halcsapdat, mi meg setalgattunk tovabb a kornyeken. Meg azt a helyet is megtalaltuk, ahol nagy valoszinuseggel a forgatocsoportot szallasoltak el. Mara mar persze benotte a gaz es szellemjarta volt. Aznapra mar csak egy celunk volt:
megnezni az eroteljesen kihalofelben levo edesvizi mekongi delfineket.
Igyhat tovabb folytattuk utunkat az esoerdon keresztul, hatha belefer meg az is a mai napba. Utkozben sajnos vegig csopogott az eso kicsit es ez azt eredmenyezte, hogy Szilvi egy ido utan eszlelte a foldon agaskodo kicsi kis kukacokat. Mondta is boldogan, hogy nezd, de aranyos kukacok, es mind hogyan a levegobe mered. Mire en mondtam neki, hogy elso pont: ismerje meg az ellenseget, ezek az aranyos kukacok ugyanis a piocak, amiktol o annyira retteg. Na ettol kezdve relative futottunk vegig az osvenyen. Tenyleg rengeteg pioca volt egesz ut alatt. A kis dogok kozotti egyensulyozast a rengeteg bolenykaka sem tette konnyebbe es az sem, hogy a sok esotol kezdett teljesen eltunni az ut. Egyszer Szilvi megprobalt elrugaszkodni egy – o azt hitte, hogy -korol, de sajnos az boleny-kupac volt. 😀 ez papucsban kevesbe kellemes tapasztalas, bar a Tad Lo-i tura utan mar kis kakaval nem lehet minket zavarba hozni. Vegul azert csak odaertunk meg idoben a delfinek szamara a folyoban kialakitott medencehez es meg egy csonakot is sikerult talalnunk, ami bevitt minket. Vicces volt, hogy eloszor valamilyen egbekialto arat mondtak, de miutan laoul elmagyaraztuk, hogy minekunk az sok, de azert szeretnenk latni az edesvizi delfineket (merthogy ezt is tudjuk laoul mondani a halaszokkal valo ucsorges ota) annyira meglepodtek, hogy drasztikusan esett az arazas es mar ultunk is a csonakba egy holland csalad tarsasagaban. Teljes dobbenetunkre tenyleg lattuk a delfineket. Ami azert csoda, mert nagyjabol 26 darab el beloluk Laoszban, meg tovabbi 40 Kambodzsaban es par darab meg Bangladesben, de szamuk igy sem eri el a szazat osszesen az egesz vilagon. Na mi ebbol a 26-bol lattunk nagyjabol 10-et. Teljesen le voltunk nyugozve, meglepoen kozel jottek. Ezt neveznenk mi sikeres napnak! Mukodott a tegnapi buddhista unnepi szerencseert fohaszkodas.

20111212-005727.jpg
Masnap reggel meg a piacot is megtalaltuk, amit szinten a dokumentumfilmben lattunk. Ez nem a szigeteken van, hanem a szarazfoldon, szoval nem volt egyszeru odatalalni, de meglett. Esos evszak reven sajnos tul sok hatalmas halat nem lattunk, de annal tobb nagyon erdekeset es azert a vegere csak elokerult par 30 kilos darab. A piac ezt leszamitva is az egyik legjobb volt, amit valaha lattunk a kornyeken: tele volt erdekes emberekkel es portekakkal. Elveztuk minden percet.
Azt hisszuk tervunket sikeresen teljesitettuk! Meglett minden forgatasi helyszin, jartunk csodas tajakon es lattunk ezer erdekes dolgot. Itt sajnos vegetert laoszi kalandunk. 😦 Masnap elindultunk Kambodzsa iranyaba. Nem bantuk meg, hogy visszajottunk, meg mindig ugy gondoljuk, hogy Laosz az egyik legkiralyabb hely, meg addig gyertek ide mig ilyen, mert mint minden egyeb orszag, ez is nagy leptekkel halad a globalizacio iranyaba! Tenyleg gyertek Laoszba! Meg azert lesz egy bonusz posztunk a buddhista unnepsegrol, de hivatalosan ez az utolso lao bejegyzes… 😦

20111212-005839.jpg

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s