Pakse, Paksong, Laos

20111102-114132.jpg

Lehetseges, hogy Pakse nem epp a legszebb Lao varos, nekunk viszont a menyorszagnak tunt!
Ujra nyugalom es beke honolt, az emberek koszontek es mosolyogtak, a kutyak pedig Lao kutyahoz meltoan semmitcsinaltak es bekesen konstataltak, hogy arra setalunk, aztan ujra alomba merultek. Olyan volt, minthogyha hazaertunk volna.
A faradalmak kipihenese utan elso dolgunk volt a Mekong ujboli megcsodalasa! Itt delen mar hatalmas viztomeg formajaban folyik szepen csendesen. Nehol alig latod a tulpartot. Ertheto, hogy miert tartjak varazslatos folyonak a helyiek, mi is annak tartjuk!
Ebben a varosban igazandibol tulsokmindent nem lehet csinalni a folyo csodalasan es a vegtelen szamu Wat megtekintesen kivul. Igazandibol ez pont nekunk valo program, szoval sikerult itt jopar napot eltoltenunk.

20111102-114153.jpg
Egyik nap sikerult par orat beszelgetnunk egy fiatal szerzetessel, Boud-dal, sokminden erdekeset megtudtunk tole es arra is felhivta a figyelmunket, hogy ket het mulva nagyon fontos Buddhista unnep lesz, az oktoberi teliholdkor, mikoris a szerzetesek, akik csak par honapra vonultak be elhagyjak a monostorokat, nagy unnepseg lesz, es az emberek este a folyokra kicsi bananlevel csonakokat helyeznek majd gyertyakkal es fustolokkel a joszerencse remenyeben.
Azt is megtudtuk, hogy nagyon sokan azert allnak szerzetesnek, mert akkor ingyen tanulhatnak es ha a csalad szegeny, akkor relative ez az egyetlen modja az egyetem elvegzesenek. Boud is ezzel a cellal allt 5 eve szerzetesnek, de azota annyira megtetszett neki ez az eletforma, hogy valoszinuleg marad az iskola befejezese utan is es oktatni fogja majd a novice-okat. Azt mar megfigyeltuk, hogy minden monostorban van legalabb egy rangidos szerzetes, aki kimondottan jool beszel angolul. Boudnak is egesz ertheto volt az angolja. Az ilyen beszelgetesek altalaban mindenkinek jok, mivel a szerzetesek gyakoroljak az angoljukat, mi meg erdekes infokat tudunk meg az eletukrol, vagy akar barmirol is. A tibeti szerzetesekkel ellentetben a theravada buddhista szerzetesek barkivel barmikor barmirol megallhatnak beszelgetni, sokkal szimpatikusabb rendszer ez szamunkra.

20111102-114221.jpg
Miutan a hely minden valamirevalo ettermet kiprobaltuk es minden watjat vegigjartuk, ugy dontottunk, hogy tovabballunk kovetkezo celpontunk fele. Mivel eredetileg nem terveztunk egy napot sem Del-Laoszban, igy tulzottan nem voltunk felkeszultek, a tobbi utazotol gyujtottunk foleg infokat, hogy merre menjunk, mit csinaljunk.

20111102-114235.jpg
Masodik celpontunk a vilag kavetermelesenek egyik kozpontja volt: a Bolaven fennsik, azon belul is az egyetlen vendeghazzal felszerelt varoska: Paksong. Nehany ora nyitott platoju orias tuk-tukban valo zotykolodes utan eljutottunk az orszag eme legkietlenebb varosahoz. Nem terveztunk itt egy ejcakanal tobbet eltolteni, de vegul ugy elvarazsolt minket a varoska vadnyugati hangulata, hogy csak sikerult 4-5 napra ittfelejteni magunkat. Itt talan meg kevesebb dolgot lehet csinalni, mint Pakseben. Vagy setalgat az ember az 5 utcas varosban, vagy elmegy megnezni a kaveultetvenyeket/kavefarmokat. Ennek legmegfelelobb modja, hogyha felkeresi az ember a holland szarmazasu, de mar hat eve itt elo Mr. Cafe-t. Mi is igy tettunk.

20111102-114250.jpg
Cafe a farmjan es lao felesegen kivul meg egy kavezot is tulajdonol, ahol megtalalhato a fennsik egyetlen internet elerhetosege. Az Internet. A fel vilag megfordul itt netezni egy kicsit, pedig az egesz kavezo 3×5 meter. Van 1 darab asztal, korulotte 6-8 szek, egy tuzrakohely, ami felett kave szarad es egy kis szekrenyke. Mindez a haza elott, az eresz alatt berendezve. Ennel hangulatosabb kavezoban en meg soha eletemben nem jartam. Varazslatosan romantikus volt. Az osszes ember vagy az asztal, vagy a tuz korul ucsorog, kavet vagy forro csokit szurcsolget. Mr. Cafe kozben korbevezeti az idekeveredett erdeklodoket a kozeli farmokon, mesel a kavetermesztok nehez eleterol es a kulonos laoszi szokasokrol.

20111102-114326.jpg
Amiota minket is korbevitt ranezesre megmondjuk, hogy hany eves egy kavecserje, melyik a robusta es melyik az arabica…. Azonfelul azt is elpanaszolta, hogy egy lao csaladban mindig a legoregebb no a fonok, mindent o dont el, ezalol pedig csak ugy lehet kibujni, hogyha kulon hazat epit az ember, amit ugye csak a csucsgazdagok tudnak megtenni, de meg ok is nehezen a sok burokratikus inteznivalo miatt.
Mindekozben rengeteg friss kavet ittunk, amire Cafe nagyon buszke, hogy az o kavezojaban keszitett kave 3 napja meg a bokrokon volt.

20111102-114337.jpg
Nagyon sok erdekes emberrel sikerult talalkoznunk itt a kavezoban ucsorogve. Tobbek kozott megismertuk Emanuelt, az osztrak szarmazasu kultur-antropologust, aki perfekt beszel laoul es mar legalabb hat eve itt el. Azt, hogy mibol el abszolute nem sikerult megtudnunk. Mikor kerdeztuk tole, altalaban ilyen valaszokat adott, hogy hat tavaly pl parfumot fozott a volgyben egy faluban, elotte meg kunyhot epitett egy hegyi torzsnel. Misztikus arc volt Emanuel es Mr. Cafe is. Valami titkuk az van, az tuti. De mindenesetre kedvesek voltak mindketten…. Sot, legnagyobb meglepetesemre, tudtam ujat mutatni a torzseket kutato antropologusnak, egy tai deng falu formajaban, amit meg elso lao tartozkodasunk legelejen talaltunk Luang Nam Tha es Muang Sing kozott. Allitasa szerint arrafele o meg soha nem talalt tai dengeket, es el is dontotte, hogy gyorsan el is megy es meglatogatja oket, mert ez egy nagyon erdekes pont lesz a kutatasaban, hogy hogyan el egy elszigetelt deng falu, tavol a tobbi rokontol. Na erre felettebb buszkek vagyunk! 🙂
Amikor epp nem veluk beszelgettunk, akkor Mr. Cafe kisfia, Johnny szorakoztatott minket a picike kis gitarjaval. Tunderi kis szerzet. 🙂 Dobbenetes, hogy ket evesen mar folyekonyan beszel laoul, hollandul, angolul, es lengyelul (ha jol emlexem), de hogy ez utobbit miert is, azt abszolute nem ertjuk es Cafe is kitero valaszt adott az erre vonatkozo kerdesekre (mint egyebkent az altalaban is szokasa:)

20111102-114350.jpg
Vacsorazni a szallasunkkal szemben talalhato karaoke etterembe jartunk, ahol estenkent hihetetlenul hangosan es hamisan, de szegyenloskodes nelkul enekeltek a helyiek, nagyon viccesek es bajosak voltak:) Minket is invitaltak, de sajnos nem ismerjuk a helyi romantikus notakat…Azota rajottunk, hogy Delkelet-Azsiaban mindenki imad enekelni es dudoraszni, barhol es barmilyen korulmenyek kozott es a helyi egyuttesek kizarolag lassu, nyalas szamokat jatszanak.
Az is felettebb vicces volt, amikor egyik reggel en egyedul elmentem a piacra korulnezni: konkretan 12-en invitaltak be a satrukba es mindig ugy vegzodott a session, hogy megtapergaltak a szakallamat. A vegere mar nagyon kellett nevetnem. 🙂 Persze mindenki nagyon aranyos volt.
Par nap paksongi tartozkodas utan nagyjabol mindenki buddhava valik, olyanszintu nyugalom es beke arad az egesz varos osszes lakojabol, hogy nehez nem felvenni az o ritmusukat es orakig uveges tekintettel bamulni es mosolyogni az utcan elhalado nepekre. En meg nem lattam ennel bekesebb es nyugodtabb pontjat a foldnek, bar semmi nincs itt, megis el lehetne tolteni itt eveket es semmitcsinalni. Tolem ez felettebb szokatlan megallapitas. 🙂 Azota is sajnalom, hogy nem maradtunk meg par napot!

20111102-114358.jpg

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s