Ha Noi and Ha Long Bay

20111020-011200.jpg

Ha Noi-tol mar elore nagyon rettegtunk, mindenki csak es kizarolag rossz dolgokat meselt rola, minden utikonyv es website oldalakon keresztul sorolja a kulonbozofele csalasokat es atvereseket, amivel a kulfoldi eletet keseritik a pimasz kis vietek. Sokaig ugy is gondoltuk, hogy kihagyjuk, viszont hosszu ido utan vegre itt sikerult talalkozni kedves baratunkkal Emily-vel Koreabol es szegenyemnek csak ez a par nap szabadsag volt engedelyezve az elmult harom evben, igy ugy dontottunk, hogy toltsuk ezeket a napokat a fovarosban, hogy ne menjen az ido az utazgatasra.

20111021-052854.jpg
Mar a buszmegalloban meglepve tapasztaltuk, hogy bar volt rengeteg mototaxi hiena es tuktuk pilota, megis mindenki elsore tovabballt, amikor mondtuk, hogy nem szeretnenk szolgaltatasukat igenybe venni. Meglepo. A helyijaratos buszon hatalmas szervezkedes es csapatmozgatas aran csinaltak nekunk es a cuccunknak is helyet es meg a buszjegy araval sem akartak minket atverni. A buszmegalloban a helyiek segitettek tajekozodni es relative mindenki mosolygott. Dobbenten tapasztaltuk, hogy ez nem is olyan rossz, mint amire keszultunk.
Szallast mar eleve ugy kerestunk, hogy volt egy hosszu listank azokkal a hotelek nevevel, akik bizonyosan valamifele csalasban mesterkednek, igy eleve rossz szajizzel alltunk mar a keresgelesnek is neki.

20111021-052904.jpg
Sokkal tobb szallodat neztunk meg ezuttal, mint amugy szoktunk. Hihetetlen, hogy egy joolbefutott, felkapott szalloda nevevel es logojaval egy kis ido utan tobb hamisitvany is kinovi magat a kornyezo utcakban. Igy Especen hotelbol, ami egeszen hires az utazok kozott egybol lattunk vagy otot, es az isten se tudja, hogy melyik volt az eredeti, mert az utcatablak is osszevissza vannak keverve szerintem.

20111021-052918.jpg
Lenyeg a lenyeg, talaltunk a legbelvarosabb belvarosban, az old town-ban egy hotelt magunknak 20 dollarert. Rendkivul gyanus volt az egesz, egyreszt ugyanabban az utcaban a zsufolasig telelevo hatizsakos romhalmaz 25 dolcsiba kerul es latvanyosan teljesen telis-tele volt emberekkel, mig a mi szallasunk uresen kongott, pedig ez volt eletem legjobb szallodaja eddig. Kivulrol belulrol 5 csillagos hotelnek tunt, a szoba minimal stilusban berendezve, izleses kepek logtak a falon, az agynemu szikrazoan tiszta volt, es a furdoszobatol elallt a lelegzetunk. A zuhanyzo alja hofeher kovecskekkel volt felszorva es rajta kialakitott bambusz szigetecsken lehetett allni tusolas kozben. Az allunk leesett, mikor felmentunk leellenorizni a szobat. Vietnamban altalaban minden szalloda izlestelen, osszevissza es korhazi korterem-szeruen funkcionalisan berendezett, stb… Tartottunk is tole, hogy itt valami orias-atvagas lesz, de ezt muszaj volt bekockaztatni, mert ilyen helyen egesz utunk alatt nem aludtunk, sot, ilyen szallodaba szerintem be sem engednek mashol 🙂

20111021-052440.jpg
Sajnos a sok horror story es sokak rossz tapasztalata ranyomta belyeget ittartozkodasunkra, ugyanis vegig azt figyeltuk, hogy majd hol ejtenek at minket, pedig vegul semmi baj nem tortent. Sot, Szilvinek meg egy rozsat is adott szulinapjara az amugy rendkivul bunozo-kinezetu hotelmanager. Igy utolag – kisse meg mindig batortalanul ugyan – de javasoljuk mindenkinek a San Souci 4. Hotelt aki Ha Noi-ban keres szallast.

20111021-052836.jpg
Meg egy egesz franko ettermet is talaltunk velunk szemben, ahol kevesbe horrorisztikus aron nagyon nagy adagokat mertek es megfeleloen jool is foztek.
Fontos tapasztalas volt, hogy mig az europaiakat utaljak a vietek, addig amig koreai baratunkkal voltunk mindenki imadott minket is es sehol nem akartak atverni. Amint Emily hazament, masnap ugyanabban az etteremben, ahol addig is mindennap ettunk, rogton tulszamlaztak, aztan meg rosszul is adtak vissza.

20111021-052844.jpg
Egyeb fontos tortenes nem nagyon tortent velunk, leszamitva meg azt a tapasztalast, hogy milyen is az igazi hanoi forgalom. Osszefoglalva: ijeszto. Barmelyik savbol, barmilyen iranybol erkeznek suicide motorosok, ezer/perc suruseggel. Dudal mindenki, nem is ertem ennek igy mar mi ertelme, jarda persze sehol sincs es neha meg par teherauto is szaguldozik a motorosok kozott. Ezt mindharman nagyjabol 30 percig birtuk, utana visszamenekultunk a viszonylag ehez kepest nyugodtabb ovarosba.

20111021-052955.jpg
Latvanyossag szempontjabol a fovaros nincs eppen tulzsufolva, par muzeum es szobor lathato Ho Nagybacsirol (ahogy ok hivjak Mr Ho Chi Minh-t), ami egyikonket sem hozta igazan lazba, volt meg par pagoda es templom-szeruseg, amit bar erdekes megnezni, de semmilyen tulajdonsagaban nem tunik ki a tobbibol. Szilvi kedvencei az utcan nagyszamban ucsorgo iszogato es szotyizo helyiek voltak. Kicsit hasonlatos volt Londonhoz, ahol a tomeg nagyresze a kocsma elott, az utcan eli szocialis eletet, itt szintugy, csak nem acsorognak, hanem picike kis szekeken ucsorogve toltik idejuket a arcok.

20111021-052933.jpg
Az egyik to kornyeken lattunk nagy szamban kutya-ettermeket, bar sajnos kiprobalni nem probaltuk, mivel irtozatosan koszosak es budosek voltak, de mint erdekesseg mindenkeppen latvanyos volt. A varosban talalhato tavak amugy egesz szepek lennenek, csak a viz ne lenne annyira retkes!
Igazandibol itt volt eloszor olyan azsia erzesunk, amit otthon gondoltunk… Furi… Bar meg szerencse, mert ez az erzes azert annyira nem jott be. 🙂

20111021-053012.jpg
Hosszas fontolgatas utan vettunk vegul egy iPod-ot, a tapergalosat, mivel az iPad-en mar annyiminden volt, hogy a fotokat mar alig tudtam hova tenni feldolgozas celjabol… Utolag visszatekintve nagyon jo dontes volt, imadjuk, azt nyugodtan elo lehet venni mindenhol, jegyzetelni, terkepet nezni, szotarazni, mig a nagyot azert szeretjuk rejtve tartani. Masik fontos fejlodes travel-wise, hogy a podon van kamera is, igy nagyszeretettel keszitunk azon is fotokat kesobbi megosztas celjabol. Teljesen rakaptunk az instagram nevu twitterszeru kepmegoszto cuccra. Akinek iOS keszuleke van, tudja hasznalni. Egybol postol facebookra is, igy konnyen tudjuk a csaladot es mindenki mast is ertesiteni, akar nap mint nap…. (Simanlaci neven lehet minket megtalalni instagrammon…)

20111021-053115.jpg
Miutan elkoszontunk kedves baratunktol, Emily-tol, akinek sajnos vissza kellett mennie az egyetemre folytatni kiserleteit a laborban, mi a Ha Long-obol iranyaba indultunk, ami a viet turizmus kozpontja. Ezugyben is voltak mar rossz eloerzeteink, amik vegul be is bizonyosodtak. Alapvetoen ketfelekepp lehet megnezni az obolt. Vagy befizet az ember egy szervezett turara meg Ha Noi-ban, ami sok szaz dollarok es nagyvaloszinuseggel atveresben vegzodik (pl 2 csepp eso eseten mar torlik a hajoutat es nem fizetik vissza a lovet, stb…) vagy az ember atkuzdi magat a viet turizmus poklanak legsotetebb bugyrain es onmaga jut el az obolbe. Mi logikusan soksok dollarok hianyaban ez utobbit valasztottuk.

20111021-053122.jpg
Elso lepeskent elbuszoztunk Ha Long City-ig, mert naiv mod ugy gondoltuk, hogy itt majd tabort verunk es innet megyunk korbe megnezni az obolt egy hajoval, a maradek idot pedig majd a strandon toltjuk, ugyanis egesz utunk alatt itt lesz lehetosegunk csobbanni a tengerben eloszor. Mar nagyon-nagyon vartuk!
Miutan a busz egy utkeresztezodesnel tett csak ki minket, igy gyalogolnunk kellett a varos hataraig. A helyszinen varakozo mototaxi hienak persze boszen bizonygattak, hogy a varos szele is meg 8 kilometerre van innet, de mi ennek a cselnek persze nem doltunk be es kevesbe meglepo modon 20 perc setalas utan mar a kozpontban voltunk. Ennyit ugye a viet megbizhatosagrol.
A city-rol az LP azt irja, hogy mig az obol maga a menyorszag, addig a varos maga a pokol es senki meg se probaljon itt aludni, inkabb az egyik szigeten, Cat Ba-n. Nos, a varos tenyleg elegge szar, de azert messze sem pokol, ugye azt mar tudjuk, hogy azt Dien Bien Phu-nal kell keresni. Ami miatt mi megis hamar tovabballtunk innet es terveinkkel ellentetben megis elmentunk Cat Ba-ra, az a strand teljes hianya. Marmint volt egy, rogton a hajokikotonel… Ami latszott is a viz tisztasagan persze: szep feketes-zoldesen habos volt mindenhol… Brrrrrr.

20111021-053133.jpg
Reggel szallodank tanacsara 7 orara kimentunk a hajokikotobe, mert allitolag a napi egyetlen hajo Cat Ba-ra 7:30-kor indul. Eleve rosszul indult a dolog, mert mikor kiertunk, kozoltek, hogy 12:30-kor indul majd csak a gep. Gyonyoru…. Megkerdeztuk, hogy mennyibe fog kerulni, mondtak, hogy 100e dong, plussz a belepo a nemzeti park ovezetbe meg 30e. Ez bar egy eleg szep kerek osszeg, de korrektnek talaltuk, mivel az egesz oblot bejarjuk igy, nem kell majd kulon penzt perkalnunk semmilyen hajostarsasagnak kesobb. A viet LP, ami amugy borzalmasan hasznalhatatlan es dezinformativ, magabiztosan irja, hogy ha lekesed a hivatalos hajot, ugorj fel barmelyik turista jaratra ugyanannyi penzert, es ebbol van rengeteg naponta. Mi kerestunk ilyen csonakot becsulettel, delutan 1-ig egyet sem talaltunk, es mindenki hulye szemekkel nezett rank, hogy mit is akarunk, pedig a Vietnamba erkezo turistak 50%-a biztos megfordul Cat Ba-n.

20111021-053142.jpg
Ahogy ott ultunk, ucsorogtunk, kerestunk turistahajot es vartuk a delet, folyamatosan emelkedett a jegy ara. Egyszercsak jott a no a penztartol, hogy “sorry mistake! 200e”, utana 250… Es igy tovabb. Mig a hatterbol a pioca utazasi ugynokok folyamatosan mentek oda hozza es osztottak neki valamit. Vegere eljutottunk oda, hogy 70 dollar, ami 1.400e dong. Tehat csupan az eredetileg emlitett ar 14x sikerult elernunk. Lenyeg a lenyeg, a kis nyamvadt jegyaruslany es a pioca ugynok haverjai szerintem nem voltak felkeszulve a magyar temperamentumra, es miutan kishijan a pultjat szettorve uvoltottunk es utottuk az asztalt ugy jo fel oran keresztul, a terem kellokeppen kiurult es a problemaval egyedul maradt kiscsillag feladta es vegul az eredeti aron utaztunk. Nagyjabol annyit kellett ezert visitanunk, hogy elment a hangunk es kozben jott rank a sok ugynok…. Aaaaaaaa…. Borzaszto volt. Igy az egesz delelottot, az amugy 13:00-kor indulo hajoig sikerult relative folyamatos veszekedessel toltenunk, ami ugye a mar elobb emlitett asztalborogatasban csucsosodott ki. Kedvencunk az az arc volt, aki odaoldalazott hozzank es mondta, hogy hivatalosan a kasszanal 100e-ert megvehetjuk a jegyet, de az csak felora mulva nyit ki megint, de tole, ha akarjuk akar most is megvehetjuk 150e-ert. O vajon igy mire gondolt ekozben mig ezt mondta a szajaval!!??
Felidoben nagyjabol csatlakozott hozzank ket spanyol arc is ketsegbeesve, hasonlo rossz tapasztalatokkal gazdagodva, mint mi, igy legalabb volt kivel megbeszelni banatunkat, bar a harcban sokat nem segitettek… Ok voltak a kotekedok mogotti tomeg.. 🙂

20111021-053153.jpg
Nagynehezen vegul felkerultunk egy csonakra, a megfelelo osszegert, mint kesobb kiderult a nem megfelelo helyre mentunk, de errol majd nemsokara… Szoval vegre meglattuk az oblot. Ez tenyleg amulatbaejto, varazslatos, es csodalatos, szebb mint a kepeken. Sajnos kezd egy kicsit koszos lenni az egesz terulet. A vietek meg a kinaiaknal is szemetesebb nepseg es igy sajnos a termeszeti csodajukra sem tudnak vigyazni, mindenhol zacskok es csokispapirok meg kolasuvegek usznak a vizen, de meg ezzel egyutt is leesett az allunk, es nyitott szajjal utaztunk 4-5 orat a vizen.

20111021-053202.jpg
Amikor vegul kikotottunk jottunk ra, hogy a hajo nem oda hozott minket, ahova mi szerettuk volna, hanem a sziget teljesen tuloldalara, 40 kilometerre a varostol, a semmi kozepere. Gondolom a jegyelado meg egyet rugott belenk. Mindegy, halisten es az o szerencsejere is nem latjuk tobbet az eletben. A hajon dolgozo egesz rendes turaguide fiu azt halisten elkottyintotta, hogy jon majd egy helyijaratu busz, csak sokat kell varnunk ra es 15e dongba fog majd kerulni. Mikor leszalltunk mar futott felenk egy halomnyi mototaxi hiena, akik bizonygattak, hogy 200e dongert ok orommel elvisznek es public bus az pedig mar evekota nincs. A spanyol arcok ennek kezdtek bedolni, meg a helyi rendororson is azt hazudtak nekik, hogy ide nem jar busz. Mi viszont biztosra vettuk amit a guide mondott, es valahol olvastunk is ilyet, sot talan meg az LP is emlit valamit, igy kisebb kuzdes utan a mototaxikkal es a helyszinen acsorgo magukat regular busznak alcazo maffiozokkal (szerintuk 800e a buszjegy) elindultunk gyalog. Mi magunk ugyanis mar inkabb a szabadban alvast valasztottuk volna, mintsemhogy a kelletenel tobbet fizessunk az ittenieknek. Nekunk szerencsenk volt a hajos emberrel, hogy visszaigazolta a busz letezeset, ugyanis talalkoztunk sok emberrel, akiknek mar a hajout alatt elmondtak, hogy nincs busz, csak az ovek 100e-ert es a sok okos azt ki is fizette mar a hajon.
Alig mentunk par szaz metert egyszercsak megjelent a varvavart busz. Elalltuk az utjat, nehogy a taxisok lefenyitsek, hogy ne vigyen minket fel, megkerdeztuk, hogy mennyi, mondtak, hogy 15e es mar fel is ugrottunk. Szepen haladtunk eredeti celunk fele, mikoris a jegyszedolany a 15e-en felul meg szeretett volna elkerni fejenkent egy tizest a cuccaink miatt. Hat szerintem o sem erre keszult, amikor reggel felkelt, hogy ket felboszult magyarral talalja magat szemben, lenyeg a lenyeg eleg hamar letett a terverol, rajott, hogy nem vagyunk egy sulycsoport. Persze azzal fenyegetozott, hogy akkor szalljunk le a semmi kozepen a buszrol, de annyi esze nem volt, hogy csak es kizarolag az epp lehuzni keszult negy turista utazik a buszon, szoval mar az otletet sem ertettuk.

20111021-053210.jpg
Cat Ba tenyleg eleg szep hely, sikerult egy kulturalt szallast talalnunk egy masszazsszalon emeleten. 🙂 Meg az ettermek is egesz turhetoek voltak es tengerpartbol sem volt hiany.
Az elso napon alig volt valaki a parton, csodalatos volt a viz, tiszta, csendes, veled szemben a jellegzetes Ha Long-obolbeli meszkocsucsok, a part feheres-sargas nagyonpuha homokos…. Idealisnak tunt minden. Aztan masnapra kitort a viet felszabadulasi haromnapos unnep es megjelentek a viet csaladok. 2 ora alatt nejlonzacskokat es csokipapirokat dobott ki a viz, a parton allt a retek, hangzavar lett es teljesen hasznalhatatlan lett a hely. Szilvinel ott pattant el a hur, amikor fekudt a homokban, olvasott, es mire felnezett egy halom iq-szegeny viet egy focikaput epitett a feje fole. A kapu egyik fele a labatol 15 centire volt, a masik pedig a fejetol vagy 20-ra. Nem am ugy, hogy hello, mi itt fociznank, vagy valami, hanem jott ket paraszt es elkezdtek leasni a bambusz oszlopokat. Dobbenet. Otthon a strandon ha a kisebbseg epp hasonlot cselekszik, legalabb mondjak, hogy “huzza innen kocsog, itt mi jatszunk, jo!” az legalabb valamifele kommunikacio, meg ha nem is megfelelo.
Igyhat masnap elhagytuk a szigetet es bar en arra szavaztam, hogy azonnal menjunk vissza Laoszba, Szilvi meg kicsit bizott abban, hogy Del-Vietnam ennel jobb lesz.

20111021-053219.jpg

One Comment Add yours

  1. iamsarabjeet says:

    Very nice clicks.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s