Hill Tribes II.

20110917-054834.jpg

Black Hmong: Hatarozottan a legnehezebb esetek ok voltak az altalunk meglatogatott harom etnikai csoport kozul. Legnagyobb szamban Vietnamban, Sapa varos kozeleben talalhatok. Sajnalatos modon felaldoztak magukat a turizmus oltaran, ok a legeljenzettebb nepcsoport egesz Vietnam szerte, igazi turisztikai kozpontot epitettek korejuk, nagy, ot csillagos szallodakkal, meno ettermekkel es a mar multkori posztban is emlitett nehol rezervatum vagy allatkertszeruen bemutatott hmong falvakkal.

20110917-054853.jpg
Sapan belul mindenfele black hmongok kozlekednek, tradicionalis oltozekben, fonott kis kosarakkal a hatukon, szep ekszerekkel a nyakukban. A kep elso nap teljesen lenyugozonek tunt, mar majdnem elhittuk, hogy itt ilyen nagy szamu hmong hordja meg sajat nepviseletet csak ugy onszantabol, a tradiciok tiszteletebol. Hamar rajottunk azonban, hogy ok nagy valoszinuseggel csak az ide aramlo turistak kedveert oltoznek tradicionalisan, a konnyebb nyaklanc es himzett taska arulasanak celjabol. Eloszor az is lenyugozott minket, hogy az idos nenikek tokeletes angollal szolnak hozzank es beszelgetnek velunk a piacrol hazafele tartva. Ezugyben is hamar kiderult, hogy az ilyen beszelgetesek egytol egyig az elobb-utobb bekovetkezo “buy from me!” mondatban vegzodnek. Ezzel nem is lenne problema, illedelmesen mosolyog ilyenkor az ember, es tisztelettudoan probalja mondani, hogy “no thank you”, de ekkor jon csak a feketeleves: “ok, maybe later. I follow you!” es ezt teljesen komolyan gondoljak, konkretan jonnek utanad mindenhova, lehetetlen levakarni oket. Fel ora utan kezd a szituacio borzaszto kellemetlen lenni, hogy barmerre is mesz 1-2-3-5 hmong nenike kovet teged mindenfele es abszolute nem lehet elmondani nekik, hogy te ezt nem szeretned.

20110917-054844.jpg
Par nap utan a dolog mar kezdett idegolo lenni, barhol barmikor radronthatott par oregasszony es attol kezdve nem tagitott. Igyhat ugy dontottunk, hogy a varoson kivul probalunk szerencset.
Eloszor meglatogattuk a Sapa hataraban talalhato Cat Cat “falut”, ami allitolag nagyon tradicionalis hmong telepules… Mondjuk sokat nem remeltunk. De nem is kaptunk semmit (bar belepot – meglepo modon – kellett venni). A falu 6-8 szuvenirarusstandbol all, lakohaz nincs. Plussz meg 40 elvetemult hmongi-mongi eroszakosan erovel probalja a kezedre akasztani a karkotoket. Borzaszto volt.

20110917-055314.jpg
Egybol tovabb is alltunk es elgyalogoltunk egy 12-15 kilometerre levo igeretesebbnek tuno faluig. Eleg kiabrandito volt, hogy utkozben vegig isteni kis falukon mentunk keresztul, de mindenhonnet csak az visszhangzott koszones helyett is, hogy “money-money!”
Legdurvabban a kisgyerekek toljak, rendkivul agresszivek.
Mas orszagokban altalaban tapasztalatunk szerint az emberek 75 szazaleka beleegyezik a fotozasba, a maradek szegyenlosen mosolyogva visszautasitja a dolgot. Bar Uzbegisztanban es az azerbajdzsani Lenkeran-ban a piacon ez az arany 140%, ugyanis miutan valakit fotoztunk az ott ucsorgo cimboraik rogton meltatlankodni kezdtek, hogy ok talan nem olyan szepek?… πŸ™‚
Nos, Sapa kornyeken az egy het alatt megallitott 100 koruli emberbol 2 delikvenst leszamitva mindenki megtalalhato az itt lathato kepeken. Ha esetleg valakit megis lefotoztal meg a kerdes elott, akkor mar jott is a “Money! Money!”. A penzt szorongato holgyet leszamitva ok mindannyian ingyen vallaltak a fotozast, nekik nagyonnagyon koszonjuk! A zsakmanyolt lovet szorongato nenit amugy direkte a penzzel a kezeben fenykepeztuk, megorokitven az itteni altalanos szokast.

20110917-054901.jpg
Volt meg egy idosebb holgy, aki valami fantasztikus ruhat hordott es nagyjabol egy kilonyi ezust logott a nyakaban es egy varazslatos, mohaval benott haziko elott ucsorgott. Ugy gondoltam ezesetben kivetelt teszek es megeri fizetni. A foto megsem jott ossze, mert a neni keveselte a felajanlott osszeget es nagyjabol a kettonk egynapi koltsegveteset szerette volna elkerni egy darab fenykepert. Igy szomoruan jelentem, hogy nenit kilonyi ezusttel sajnos nem tudok prezentalni.
Van a lehuzasnak amugy kedvezobb formaja is, nevezetesen azok az arusok, akik “megvendegelnek” a hazukban, termeszetesen az elmaradhatatlan “buy something!” kozepedte. Ezt egy kicsit elfogadhatobb lehuzasnak tartottuk es igy sikeresen korulnezhettunk egy jellegzetes hmong hazacskaban: eleg igenyes modon deszkalapokbol osszeallitott hazrol van szo, sotetbarnara festve, belul altalaban 3 lezseren elvalasztott szoba talalhato, egy a konyha es delutani pihenohely, egy a nappali es van egy haloszobaszeruseg is. Lakasonkent a villanykortek szama 1. A falon a negyzetmeterre eso pokhalok es pokok szama nehol 10-hez kozelit.

20110917-054910.jpg
A fo kihivas az volt szamunkra, hogy talaljunk egy fekete fogu neniket, ugyanis regen a black hmongoknal az volt a szokas, hogy a nok teljesen feketere festettek a fogukat, ez a szepsegideal resze volt ugyanis. Sajnos ez a kuldetesunk kudarcba fulladt: manapsag ez mar nem szokas. (Egy honappal kesobb fotos baratunk Mr. Cu buszken mosolyogva mutatta egyetlen feketefogu hmongot abrazolo kepet es hozzatette, hogy ilyet mar nem nagyon lehet latni manapsag.)

20110917-055323.jpg
Masik emlitesremelto hmong szokas, hogy ruhaikat kenderbol fonjak. Setalas kozben mindig minden asszony kenderszalakat sodor a kezevel (lasd nyitokepen ucsorgo holgy). Ezeket indiai kenderbol nyerik, erthetetlen mod. Termeszetesen szigoruan csak es kizarolag erre hasznaljak a cuccot es mikor az utcan sanda mosollyal megallitanak es “smoke”-ot suttognak a fuledbe, tuti nem erre gondolnak. Na mindegy. Kirandulasaink kozben tobb marihuana ultetvenyt is talaltunk, legtobbszor kukoricafold koze rejtve.
Az eltoltott egy het alatt a fekete hmongokrol kimondottan rossz kep alakult ki bennunk, tisztelet a keves szamu kivetelnek. A falvak ellenben egesz rendezettek, csak azok az atkozott kutyaik ne lennenek ilyen vadak.

20110917-055532.jpg
Red Dzao: Sapa kornyekenek masodik legeszrevehetobb etnikai csoportja. Piros fejdiszeik csodaszepek es mar messzirol is nagyon feltunoek. Egy fokkal kevesbe penz orientaltak, mint a hmongok, bar azert a “buy from me!” itt is megy, de a “follow you” helyett itt a sokkal kedvezobb “ok, tomorrow you buy from me!” valaszt kapod az elutasitasra. Masnap termeszetesen ismet beprobalnak, de kevesbe agressziven, harmadik nap viszont mar messzirol integetnek, mosolyognak es elfogadjak, hogy te nem akarsz vasarolni.

20110917-055513.jpg
Nagyon jellegzetes, hogy a fiatal nok ugy hordjak a fejkendojuket, hogy alatta magasan leborotvaljak a homlokukat, mig az idosek csak turbanszeruen a fejukre hajtogatjak a nagyobb meretu kendoszeruseget. Szinten rendkivul jellegzetes az idosebb nenikek sztk-keretes szemuvege, amit gyakran egy madzaggal a fejdiszukhoz erositenek kozepen az orr-resznel.

20110917-055520.jpg
A zaok (ahogy ok hivjak magukat) mar jelentosebben baratsagosabb nepnek tuntek, mint a black hmongok, szinte mindenki belement a fotozasba, meg akkoris, hogyha nem vettunk semmit. πŸ™‚ Egesz jool el is tudtunk beszelgetni nehany nenikevel, mivel az angoljuk kiemelkedoen jo. Igy megtudtuk, hogy egyikojuk rendszeresen, akar evente 3x is bejar a 13 kilometerre levo varosba, termeszetesen gyalog… πŸ˜‰

20110917-055549.jpg
Szerencsenkre, es egy ujabb karkoto vasarlas remenyeben ismet beinvitaltak minket egy hazikoba. Legnagyobb oromunkre. Bar pokok es pokhalok szamaban rendkivul hasonlitott egy hmong kunyhora, a dao otthon jelentosen nagyobb annal es a belter megvilagitasa is mar kozeliti a kielegito szintet. Amugy a meretbeli kulonbseg nem veletlen. Mivel a hmongok betegseg eseten eloszor mindig a helyi samanhoz fordulnak es egy samannak onmagaban nincs akkora ereje, hogy egy hatalmas lakasbol kiuzze a gonoszt, ezert a hmong hazak altalaban tenyleg eszrevehetoen kicsikek. Termeszetesen a penzesebbek megengedhetik maguknak, hogy problema eseten tobb falu samanjat is osszecsabitsak, igy egyuttes erovel egy komolyabb meretu legterbol is mar el birjak kergetni a gonoszt.

20110917-055601.jpg
Ezzel szemben a red daoknal ez nem problema, akarmekkora helyrol kepesek a samanok eluzni a demonokat.
A ferfiak viselete nagyban hasonlit a sivatagok nomad torzseinek viseletere, erdekes lepelszeru ruhajokhoz egesz nagy meretu fekete, csoformara osszetekert turban tartozik. Sajnos itt is kevesebb ferfi hordja ezt a viseletet, mint no a sajat piros fejdiszuket, igy viszonylag ritkan lehet latni turbanos zao ferfiakat a falvakban…
Egesz jo elmeny volt dzao falvakban setalni (leszamitva a vad kutyakat termeszetesen), bar az egy kicsit szomoru azert, hogy beszelgetesbe csakis az eladas remenyeben mennek bele, bar legalabb ugye annyira nem eroszakosak, mint fekete hmong barataik.

20110917-055944.jpg
Flower Hmong: igazi etnikum az etnikumon belul, ugyanis flower hmongok manapsag mar csak es kizarolag Bac Ha kornyeken elnek viszonylag veges szamu faluban. Talan pont ezert hordjak meg mai napig is tradicionalis viseletuket ilyen nagy szamban. Abszolute hozzajuk fuzodik a legpozitivabb elmenyunk, senki, de tenyleg senki nem probalt csecsebecset eladni nekunk, szinte mindenki hatalmas mosollyal udvozolt minket es szinte barki belement a fotozasba.

20110917-060030.jpg
Rendkivul szembetuno volt mar az elso perctol fogva, hogy rengeteg lovat tartanak, bar lohaton ulni soha senkit nem lattunk, leginkabb aruhordasra hasznaljak allataikat. Kiemelkedo becsben tartjak a menest, minden paci tiszta, joolfesult, szepen nyirt es jooltaplalt volt, bar az is feltunt, hogy szinte kizarolag foldszintes lovak voltak csak, ugy a poni es a rendes lo kozott feluton nagyjabol.

20110917-060041.jpg
A foton lathato fiut alapvetoen nem akartuk lefenykepezni, a hatunk mogul erkezett. Mire megfordultunk mar hatalmas vigyorral fesulte epp lovanak sorenyet es parancsolta megfelelo pozba, utana gyorsan magan is megigazitotta a ruhat, jelezven, hogy o is szeretne kepet magarol. Nagyon nagyon kedves volt, bar sokat sajnos nem tudtunk egymassal kommunikalni, mivel kozos nyelvismeretunk sajnos nulla. Neha hihetetlenul sajnaljuk, hogy nem tudunk vietul/laoul/karakalpakul, olyan jokat lehetne beszelgetni a helyiekkel, annyimindent megtudnank az eletukrol, mindennapjaikrol es latszik, hogy ok is nagyon kivancsiak lennenek, hogy mi honnet jottunk es merre megyunk….. Milyen joo lenne, ha mindenki beszelne egy kozos nyelvet is a vilagon! Persze lehetne vezetot fogadni, de az az esetek tobbsegeben olyan draga lenne, hogy egyszeruen nem engedhetjuk meg magunknak, igy mindig felhalmozunk egy zsak kerdest es ha talalunk egy angolul megfeleloen beszelo helyit, akkor altalaban kerdes-cunamit inditunk. πŸ™‚

20110917-060053.jpg
Eloszor itt ereztuk azt, hogy a flower hmongok tenyleg abbol elnek, ami ugy latszik is, mindenki kapirgalt a foldjen, hajtotta az allatokat, szedte a gyumolcsot, zoldsegeket. Az elozoekben emlitett nepcsoportoknal viszont bar volt rengeteg termofold a kornyekukon, megsem lattuk sohasem, hogy barki is dolgozott volna, uresen allt minden, tobbszor beszeltuk is, hogy na ok vajon mibol elnek.

20110917-060145.jpg
Amit sohasem fogunk elfelejteni, az a Can Cou mellett meglatogatott piac. Szilvi szerint ez volt a legjobb piac, amin valaha is volt eleteben. Nagyjabol csak mi ketten nem voltunk nepviseletben. Hihetetlen elmeny volt, de ezt mar a multkori postban elsutottuk. πŸ™‚

20110917-060152.jpg
Itt is beinvitaltak minket, pont a kepen lathato kosarral erkezo fiatal lany, dobbenetes modon meg eladni sem szeretett volna nekunk semmit valoszinuleg, viszont sajnos ezuttal futnunk kellett haza a kozelgo hatalmas viharra valo tekintettel es meg igy is elottunk allt vagy 10 kilometer. Termeszetesen hazaerkezes elott 10 perccel szakadt rank az eg, de ezt mar megszoktuk, mindig ez van.
Megegy fontos eszrevetel: azok a kedves barataink, akik erre jarnak, szinglik, es esetleg helyi lanyt szeretnenek eljegyezni, keressek a piros salat a fej kore tekerve, mint az utolso kepunkon is latszik, ugyanis a Flower Hmong lanyok igy jelzik, hogyha eladosorba kerultek.
Aki ennel turelmesebb, vagy celorientaltabb, megvarhatja a minden evben megrendezesre kerulo love-market-et, ami relative speed-dating hegyi torzseknek. Ehhez azt hiszem marcius korul kell itt lenni, minden faluban mas napra esik es egyedul Sapa varosaban rendezik meg az eventet hetente, bar valoszinuleg az ott szini eloadas turistaknak. Mindenkinek sok sikert! πŸ™‚ (vannak csinos hmong lanyok am)

20110917-060158.jpg

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s