Hill Tribes

20110809-091452.jpg

Mint ahogy az elozo postban emlitettuk, kulon bejegyzest szentelnenk az altalunk latogatott torzseknek, mivel idonk nagy reszet megprobaltuk a felkutatasukkal tolteni.
20110809-091510.jpg
Lanten-ek: egyik legelso talalkozasunk a lantenekkel tortent, rogton egymas utan ket nagyobb faluban is jartunk. Erdekes, hogy az osszes torzs kozul ok jarnak legnagyobb szamban meg a tradicionalis oltozekekben, es a lanten faluk voltak a legizgalmasabbak. Konnyen felismerheto egy ilyen telepules, a teglalap alaku, nad-falu, es nadlevel/palmalevel teteju epuleteirol. Igazan olyan kozottuk setalni, minthogyha az ember visszalepne az idoben par szaz evet. Altalaban domboldalra epitkeznek, es minel feljebb megyunk, annal elszigeteltebb epuletekkel lehet talalkozni. Nagyon emlekezetes, amikor felmasztunk egyszer egy falu tetejere, lattam, hogy egy neni kikukucskal a kis kunyhojabol, hogy vajon mit keresnek itt az idegenek, rogton oda is mentem hozza beszelgetni, majd nem sokkal kesobb sikerult is ravennem, hogy lefenykepezzem, nagyon kedves volt, vegig kozben mosolyogva magyarazott mindenfelet a kornyekrol, amit ugye en egyaltalan nem ertettem. πŸ™‚ Mikor elkoszontunk a nenikevel hatraneztem, hogy Szilvi vajon merre lehet, de sehol nem talaltam. Kicsit jobban korulnezve eszrevettem, hogy egy kunyho ajtajaban csucsul egy pici kis samlin, es valamit kommunikalnak egy fiatalabb tetotol talpig tradicionalis ruhaba oltozott novel, mig korulottuk nevetgelve egy teljesen meztelen kislany ugral. Mig en a nenikevel beszelgettem, addig Szilvit hellyel kinaltak. Nagyon vicces volt. Ott ultunk negyen miniatur szekecskeken, egy fakunyho elott a dzsungelben relative, neztuk a kilatast, figyeltuk, ahogy a kiscsirkek kergetoznek. Valoszinuleg soha nem fogjuk ezt elfelejteni.
20110809-091534.jpg
Nem sokkal kesobb egy masik lanten faluban, kicsit mar ijesztobb volt a helyzet, mert szinten hellyel kinaltak minket, es miutan leultunk az anyuka elohozott egy kisgyereket a kunyhobol, aki elegge rossz allapotban volt, furcsa kiutesek voltak rajta, es lazasnak is tunt es relative vegig orditott szegenyem. Ekkor mar nem lehetett kihatralni, sajnos ott kellett ulnunk meg egy ideig, hogy beszelgessunk, elegge aggodtunk, hogy elkapunk valamit, bar valoszinuleg inkabb valami megcsiphette szegeny kisgyereket es az lehetett a problema.
20110809-091609.jpg
Ugyanebben a faluban tortent, hogy felmasztunk egy magasabb haz tornaca ele, hogy megnezzuk a kilatast, mire rogton ki is jott a kunyhobol egy ember es beinvitalt minket. Ennek mi felettebb orultunk, mert mar nagyon szerettunk volna bent is korulnezni, mivel eddig csak az ajto elotti samlikig jutottunk. Ez az epulet deszkalapokbol volt osszeszogelve es egy domb tetejen allt, fantasztikus kilatassal a hegyekre es a falura. Belul minden nagyon puritan volt, egy alvoterulettel, egy kicsi konyhaszeruseggel, persze ez kb egy lyukat jelent a foldon, ahol eg a tuz es par edeny log a falon, es nagyjabol meg volt 3 samli, es ennyi.
20110809-091759.jpg
Az ember lelkesen mutatta be a hazat, a csaladot, akik most nem voltak epp otthon, igy csak a fotokat lattuk a falon roluk, es mellettuk volt meg egy foto, ahol a hazigazdank volt lathato valami kutatofeleseggel, egy ilyen igazi papaszemes, antropologusfele ember irt eppen valamit egy fuzetbe a foldon ugyanitt a kunyhoban, es hazigazdank meg peckesen ult mellette es vigyorgott. Valamit meselt is errol az ember, de hat ugye relative semmit sem ertettunk. A foto szerintem a 80-as evek vegen vagy a 90-es evek elejen keszulhetett, ami erdekes, mert akkor Laosz meg zarva volt a nyugatiak elott.
Kedvesen teaval is megkinalt minket, amit nem lehetett visszautasitani. Egesz finom volt es kozben sikerult megbeszelnunk, hogy esovizbol keszult. πŸ™‚ Mig mi teazgattunk Szilvivel, a bacsi elokapott egy nadbol keszult hatalmas meretu pipat es pofekelt egy kis opiumot mellettunk. Kozben kajanul mosolygott, ez szinten azon elmenyek egyike, amire mindig emlekezni fogunk.
20110809-091718.jpg
Osszessegeben a lanteneket nagyon kedves es baratsagos nepcsoportnak ismertuk meg es a nepviseletuk csodalatos. A ferfiakon mondjuk leginkabb semmi nincs :-), de ha idegen erkezik a faluba, akkor felhuznak egy vaszonnadragot, de ennyi. A nok hajviselete jellegzetes, ket elso tincsuk szorosan a fejukre van fesulve, mig a hajuk tobbi resze szabadon log. Ruhajuk szine elegge egyedi es jellegzetes, altalaban sotet tonusu, es csodaszep ezust kicsi szalakbol osszeallitott nyakeket hordanak.

20110809-100010.jpg
Akha-k: a helyi csucslatvanyossag. A kornyeken ez a nepcsoport a leggyakoribb, igy a dzsungelturara indulo turistak tobbsege altalaban akha faluban tolti az ejszakat kint az erdoben. (Legalabbis sokan igy tudjak, csak gyanus, hogy megsem lattak az akha falukra jellemzo totemoszlopot/kaput, ami a szellemvilag kizarasara szolgal es senki hozza nem erhet.) Az akha faluk szamunkra ugy fognak megmaradni, mint amit rendkivul nehez megkozeliteni, es nagyon nehez a helyiekkel kommunikalni. Ez az etnikum kivaltkepp hires arrol, hogy a legelzartabb helyekre telepednek le, leginkabb ott is a hegy/domb-csucsokra. Nagyon jellegzetes a mar elobb emlitett totemoszlop, ami egy haromlabu valami, aminek a kozepen altalaban egy nagy nad-kor log. Ezzel probaljak megakadalyozni, hogy az erdobol a gonosz szellemek bejussanak a faluba. Az akha nok oltozeke is nagyon hires, leginkabb a fejdiszuk.
Egyik motorozasunk alkalmaval lattunk az erdoben nagyon elrejtett helyen egy akha falut tavolrol, el is hataroztuk, hogy eljutunk majd valamelyik nap oda. Meg is talaltuk par nappal kesobb a faluba vezeto vekony kis gyalogosvenyt, el is indultunk rajta, de sajnos utunkat allta egy folyo. Ugyanis a faluhoz csak uszva lehet eljutni (vagy hat ugye derekig a vizben gazolva), amit mi kihagytunk, kevesbe volt bizalomgerjeszto a sargas-voroses szinu viz, ami a mederben folyt, es mar az erdoben is fura dolgok maszkalnak, bele sem akartunk gondolni, hogy a vizben vajon mi elhetett. πŸ™‚
Par nappal kesobb ismet megprobaltunk eljutni egy masik akha faluig, ahova pedig terkepunk is volt, itt is at kellett kelnunk egy folyon, de legalabb ezt motorral megoldottuk, nem volt olyan mely, viszont ami utana jott ut az annyira durva volt, hogy tobbszor is ugy gondoltuk, hogy itt meg fogunk halni (hegyi szerpentin, foldes ut, nehol az is hianyzik, mellettunk veg nelkuli szakadek), ezert par ora probalkozas utan feladtuk es szomoruan elindultunk haza. Utkozben hatalmas szerencsenkre, teljesen veletlenul megtalaltunk egy harmadik akha falut es vegre ezt meg tudtuk kozeliteni gyalogosan, sot meg hid is ivelt at a helyi folyon, ha ezt lehet egyaltalan hidnak nevezni. Igy vegre sikerult eljutnunk egy ilyen faluba is.

20110809-100121.jpg
Altalanossagban elmondhato, hogy az akhak elegge harciasnak tunnek, amint beleptunk a faluba sokan hangosan elkezdtek valamit kurjongatni es abszolute senki nem mosolygott. Par perc utan aztan megrohant minket par kisgyerek, karkotokkel a kezukben, hogy most azt aztan vegyuk meg. Nem sokkal kesobb egy nenike is megjelent, egyik kezeben egy halom karkotovel, masikban meg egy doglott kiscsirkevel, mikozben uzleteltunk vele, a csirke nyaka vegig lifegett a kezeben, elegge vicces volt. Amugy az akhak hiresek a szep ekszereikrol, gyakran jonnek be a varosba es aruljak ott portekaikat a turistaknak, foleg karkotoket es opiumot. πŸ™‚ Mivel tenyleg szepek az ekszerek es nagyjabol fel dollarba kerulnek, ezert ugy dontottunk, hogy eljott a vasarlas ideje, hatha akkor jobbfejnek tununk majd es tan meg mosolyognak is. Mikozben ment a business egyszer en ramutattam a kiscsirkere, hogy azzal meg milett, mire a neni legyintett es berakta a csirket a hona ala. Ezen a momentumon napokkal kesobb is hatalmasakat tudtunk rohogni. Lenyeg a lenyeg, nem lettek kedvesebbek, de legalabb Szilvi trendi akha-karkotovel tavozott a falubol. (Kesobb en is kaptam egyet egy akha nenitol bent a varosban, majd par nappal kesobb egy masik idosebb holgy ranezett a kezunkre es egybol megmondta, hogy Szilvi a faluban vette az ovet, mig en a varosban, bar nekunk fogalmunk sincs mibol tudta ezt megallapitani.) Szoval a karkoto sem torte meg a hangulatot, pedig vegig vigyorogtunk. Igy gyorsan korulneztunk es tavozora vettuk a figurat, de elotte meg megneztuk a totemoszlopukat, es a nadpuskaval jatszo, alul meztelen, vallukon oldaltaskat viselo kisfiukat, akik katonasat jatszottak.

20110809-100025.jpg
Egyikuk – eltekintve a pucer alsotesttol – mozgasaban es taska-viseleseben hihetetlenul hasonlitott Jack Bauerhez, amin nagyon joot szorakoztunk. Lefele menet a dombrol, kicsit szomoruak voltunk, mert nemcsak fotozni nem tudtunk rendesen, de meg csak egy diszes fejdiszt sem lattunk, mindenkin csak fejkendo volt. Mar majdnem kiertunk a falubol, en elol kullogva fotoztam ezt-azt, mikor hangosan kurjongatva es fenyegetoen nezve elviharzott mellettem egy akha lany, majd mikor Szilvi melle ert kicsit lassitott, jool vegigmerte, majd teljes szajjal elkezdett vigyorogni. Kapva az alkalmon rogton el is kezdtunk vele kommunikalni, es egy par masodperc utan felgongyolitette a fejkendojet es kitunt alola a jellegzetes penzekkel, csillogo femekkel, es egyeb erdekes dolgokkal diszitett akha fejdisz. Megengedte, hogy fenykepezzunk, sot meg azt is turelemmel megvarta mig a meleg miatti szedulesetol a Leica ugy harom-negy fagyas utan kepesse valt fotozni.

20110809-100037.jpg
Az akcio vegen nagyon elegedettek voltunk, ezert igazan megszenvedtunk, hogy lencsevegre kapjunk egy akhat. Kesobb, mikor egy francia fotos bacsival beszelgettunk, aki mar itt el par eve es a torzseket fotozza, hasonlo nehezsegekrol szamolt be….
Amugy az akhak kozott eleg sok a voros-szaju, aki egesz nap betel-diot rag, aminek ugye kabito jellegu hatasa van, eleg ijeszto tekintete volt nehany embernek emiatt. Altalanossagban is nagy problemanak tunik a drogfogyasztas a falukban, a nok diot ragnak, a ferfiak opiumot szivnak, a fiatalok meg mindent egyszerre…

20110809-102619.jpg
Black Tai: tobb ilyen telepulesen is jartunk, meglehetosen szepek es tisztak voltak, viszonylag modern epuletekkel, es arammal ellatva. Mindenhol fabol keszult, magas oszlopokon allo hazak voltak a jellemzoek, az oszlopokkal hatarolt terben a haz alatt pedig egy ilyen nappaliszoba-szeruseg van berendezve, fuggoagy a gyerekeknek, kartyaasztal a felnotteknek. A modern eletforma elegge elterjedt a black tai-ok kozott, igy szinte alig sikerult parabolaantenna nelkuli kepet keszitenem. Sajnos az emberek sem oltoznek tul tradicionalisan, egyetlen egy idosebb holgyet sikerult talalnunk bar fejdisz nelkuli, de legalabb jellegzetes oltozetben, es hala isten meg sikerult is elnyernunk a bizalmat egyetlen kattintas erejeig, es utana azonnal odebb is allt. Ez a mentalitas amugy jellemzo erre a nepcsoportra: nem zavarja oket a kulfoldi jelenlete, de nem is erdekli oket, csinaljak a mindennapi dolgukat, ra sem neznek az emberre, akkor sem, ha megprobalunk veluk kommunikalni. Elegge zarkozottak.

20110809-102756.jpg
Talaltunk meg egy kosarat fonogato embert a falu kozepen, akit meg sikerult par masodpercre belelkesitenunk, de nem tul sokaig. Pedig nagyon szep fonott arukat keszitenek a faluban, ez a nepcsoport foleg errol hires, kosarakat, szakokat, csirke-hordozo fonott valamiket gyartanak es arulnak, a tobbi torzset is gyakran ok latjak el. Sajnos sok erdekes elmenyunk nem kotodik hozzajuk, csak annyi, hogy szep, rendezett kornyezetben elnek, a palmafak es bananfak arnyekaban, zarkozottan.

20110810-104548.jpg
Tai Lue: nagyban hasonlitanak az elobb reszletezett black tai-okhoz, kicsit meg modernebbek, meg rendezettebbek, es meg zarkozottabbak. Nyelvezetuk hasonlo a lowland Lao-hoz. Allitolag a 15. szazad kornyeken erkeztek erre a teruletre a mai Kinabol, a legtobb ilyen torzs Muang Sing varos kozeleben talalhato, ami Luang Nam Tha-tol korulbelul 60 kilometerre talalhato. Egy nap el is motoroztunk idaig, de sajnos tai lue falut nem talaltunk.

20110810-104834.jpg
Mindenesetre a motorut a nemzeti parkon keresztul vezetett, igy nem voltunk elkeseredve, nagyon sok szepet lattunk utkozben es eletunkben eloszor megtapasztaltuk a tropusi eso hevesseget is: a motoron ulve olyannyira elaztunk, hogy a cipombol nagyjabol egy kisebb poharnyi vizet tudtam kionteni, mindenunk csupa viz lett, pedig van joo esokabatunk is.

20110810-113226.jpg
Tai Deng: igazi ritkasag, ugyanis ezen a kornyeken rendkivul keves tai deng falu talalhato. Amiert ez a torzs nagyon hires az a szovesi es varrasi technikajuk. A faluban, amit mi meglatogattunk, gyakorlatilag mindenki a szovesbol elt, minden hazban es haz alatt es haz mellett szovoszek allt. Hatalmas precizitassal rendezgetik a szalakat a szovoszeken, erezhetoen nagyon figyelnek a minosegre. Sok tai deng no kozvetlenul szallit szovetet az amerikai es a japan piacra. Leginkabb selyemmel dolgoznak, nagyon szep, kis szolid mintakat szonek a ruhakba, neha csak a csillogasa mas a szalaknak, es az okozza az anyag erdekes szinet es mintazatat.

20110810-113459.jpg
Ahogy koszaltunk a faluban mindenki orommel allt szoba velunk, mindenki boldogan tette a dolgat mikozben mi fotoztunk, mutogattak a kesz termekeket, nem is kotelezoen eladasi szandekkal, inkabb buszkesegbol. Az egyik annyira megtetszett nekunk, hogy azon kaptuk magunkat, hogy mar hevesen alkudozunk az arrol… Sajnos meg az alkudozas vegen is egy altalunk pimasznak tartott osszeget akartak a szoknyaert cserebe, igy lemondtunk rola. Par oraval kesobb, mikor rajottunk, hogy ido hijan tobbet nem tudunk majd oda visszamenni, elegge megbantuk dontesunket, de akkor mar nem volt visszaut. Kenytelenek voltunk beerni egy a varosban egy neninel varratott szoknyaval.

20110810-120830.jpg
Khmu: egesz tradicionalis regies eletformat folytatnak a khmu torzsbe tartozoak. Laosz-szerte az egyik legnepesebb nepcsoport, mely csak par szaz eve hoditotta meg a teruletet. Vallasuk, mint ahogy a legtobb itt felsorolt torzsnek is animizmus, mely bar allamilag tilos, megis bekesen egyutt el a buddhizmussal, samanokkal es az elemek istenszeru tiszteletevel fuszerezve.

20110810-121021.jpg
A lakossag nagy resze a rizsfoldeken dolgozik, vagy a kornyezo erdokben vadasznak, esetleg valamilyen kezmuves tevekenyseget folytatnak. Annak ellenere, hogy erosen torzsi eletformat folytatnak, relative senkit nem lattunk nepviseletben. Paran otthon barkacsoltak, vagy kartyaztak, amikor mi ott jartunk, de leginkabb csak a gyerekek voltak otthon.

20110810-121524.jpg
Nekik a legnagyobb szorakozasuk az volt, hogy minket probaltak ijesztgetni. Ahogy setaltunk a faluban a gyerekek vegig az ut menten levo bokrok alatt bujkaltak πŸ™‚ Legtobbszor csak a nagy porfelho latszodott, ahogy be-behuppantak az utszeli arokba/bokorba, hogy onnet vihogva kukucskaljanak es ijesztgessenek minket πŸ™‚

20110810-121715.jpg
Ez eleg jellegzetes momentum volt mindegyik khmu faluban. Ami meg feltunoen gyakori volt az a beteldio fogyasztas, talan ennel a torzsnel volt a legaltalanosabb, hogy a nok szaja csupa piros es alig van par foguk.

20110810-125033.jpg
Es vegul a kedvenceim, a Lolo-k: viszonylag keves lolo torzs el Nam Tha kornyeken, a legtobben Pongshali vonzaskorzeteben vannak, ez az egyik legkisebb nepcsoport Laoszban. Elegge zarkozottak es a falu is elegge rejtett. Sokaig nem is talaltuk meg oket, mivel a telepuleshez vezeto egyetlen ut, egy masik falu iskolaja mogott az epuletek kozul indult es leginkabb egy kis osvenyre emlekeztetett.

20110810-125224.jpg
Sokaig kerestuk a megfelelo helyet, mar majdnem kezdtuk feladni, mikor leparkoltunk az iskolaudvaron, hogy lefotozzuk az ott randalirozo 1-2 kisgyereket. Egyszer feltunt, hogy tobben is eltunnek az iskola egyik epulete mogott biciklivel es gyalogosan, de senki nem bukkan fel sehol sem. Elindultunk hat mi is abba az iranyba es megtalaltuk a picike kis osvenyt a hatalmas novenyzet es sartenger kozepen. Ahogy haladtunk rajta egy ido utan elokerultek a jellegzetesen hosszukas, nem oszlopra epitett, nehol western filmekbe illo hazacskak es epuletek – megerkeztunk a lolo faluba. Ahogy mi megerkeztunk, a helyiek ugy csuktak be az ajtokat es bujtak el a hazuk biztonsagos takarasaba. Egyedul a gyerekek maradtak kint. Ok elveztek, hogy lehet kiabalni es futni az idegenek mellett. πŸ™‚

20110810-125514.jpg
Volt ket kisfiu, akik komoly focimeccsben voltak, egy nejlonzacskot teletomtek szemettel es kokusszalakkal, es azt hasznaltak labdakent, a kislanyok meg pucoltak a zoldsegeket es tisztitottak a rizset. A gyerekeken kivul nehez volt barkit is lefotozni, hosszu smuzolas utan, lassu kozeledessel azert nehanyan beadtak a derekukat, de altalaban egy mosoly kisereteben azonnal elbujtak a hazukon belul. Kedvencunk az a neni volt, aki tetotol talpig nepviseletben volt, meg a cipoje is rendkivul erdekes volt, valami level es bor darabokbol volt osszekotozve, nagyon profinak tunt. A fejen tipikus lolo kekes szinu kendo es par lelogo kisebb kendodarab.

20110810-125818.jpg
Nyakaban egy bambuszrudon ket iranyban is kosar logott. Amikor odaertunk nagyon baratsagos volt, magyarazott valamit, hogy megy most epp a kukoricasba, meg a kosaraval lesz majd valami es hogy mi melyik falubol jottunk….. Miutan kibeszelgettuk magunkat es o elkezdett elindulni a kukoricafold fele, beprobalkoztunk a fotozassal, mire a neni azonnal tiltakozni kezdett, de kozben hangosan nevetett es a fogait mutogatta, marmint a fogai helyet, es az arcan huzogatta a bort, azt jelezve, hogy tul rancos es tul fogatlan o mar a fotozashoz. Hiaba kerleltuk, igy hat mindannyian nevettunk es integettunk a neninek, ahogy eltunt a kukoricasban.

20110810-010027.jpg

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s