Beijing

20110710-063921.jpg

A Shaolinos rossz tapasztalatok utan kicsit felve ultem fel a Peking fele tarto hiperszuper gyorsvonatra. Az ut maga nagyon kiraly volt, 200-al ment a vonat, isteni volt az ido, normalisak voltak az emberek, es elmaradt az idiota hangosbemondos nep-okitas is, ami amugy minden olcsobb vonat szigoru kelleke, mi pedig kb agylagyulast tudunk tole kapni. Egesz uton azon gondolkodtam, hogy vajon milyen lesz, mindenki akit ismerek es volt itt hatalmas tomegrol es koszrol szamolt be, szoval voltak aggodalmaim…

20110710-064003.jpg
De nagyon pozitivat csalodtam. Egyreszt nincs kosz, csillog villog az utca, nincs buz sem, marmint persze a tobbi kinai varoshoz kepest. Es ami szamomra a legmeglepobb volt, hogy abszolute nincs tomeg. Termeszetesen a metroaluljaroban neha azert be lehet dugulni, de meg igy is sokkal szellosebb, mint az elozoek, sot nehol kimondottan elhagyatottnak ereztuk a varost a rengeteg vegtelen-emeletes epulet kozott setalo par emberke miatt.
Az persze igaz, hogy Peking draga, meghozza nemcsak Kinahoz kepest az, magyarorszagi viszonylatban is nagyon draga itt minden. Mindenhol villogo fancy boltok es autoszalonok. Abban az utcaban, ahol vegul sikerult szallast talalnunk (meglepoen relative az ultrakozpontban volt) lattunk ferrari, aston martin, lamborgini, bugatti, pagini szalonokat, es olyan tunningolt terepjarokat, amik mellett eltorpultunk, ekkora dzsipeket meg Amerikaban sem lattam.
Legerdekesebb viszont a szmog merteke volt, eloszor azt hittuk, hogy biztos para/kod az, de nem, ez szmog volt, konkretan a latohatar olyan 200 meter koruli (a tiltott varos melletti vizesarkot abrazolo foton ez lathato is), hala isten par nap utan volt egy hatalmas vihar boseges esovel, ami legalabb az ottletunk idejere kitisztitotta a levegot, es igy legalabb a sugarutakon is tovabb el lehetett latni… Amugy a vihar nagyon erdekes volt, ilyet is itt lattunk eloszor eletunkben. Delutan 4 ora korul, egyszercsak elkezdett fujni a szel es esoillatot ereztunk. Negyed ora mulva hirtelen csend lett, dobbenetes csend, majd korulbelul fel percenkent egy fenyerteket esett a vilagitas, igy par perc alatt konkretan ejszakai sotetseg lett. Szemmel lathato volt, ahogy a sotetseg betakart minket, minhogyha napfogyatkozas lett volna. Aztan hatalmas villamlasokkal es dorgesekkel megkezdodott a vihar, amirol kesobb kiderult, hogy az elmult egy ev legnagyobbja volt itt.

20110710-064017.jpg
Ket erdekes elmenyunk is volt pekingben az egyik pont a nagy vihar alatt, mikor egy metroaluljaro kijaratanal varakoztunk, hogy kicsit csendesedjen az eso, odajott hozzank kerdezoskodni egy skot szarmazasu urge, aki valami hihetetlen mennyisegu adatot tudott kinarol, de meg magyarorszagrol is. Nagyjabol vegtelenszer volt mar kinaban, legeloszor a kulturalis forradalom idejen, a hetvenes evekbe, pontosan nem is tudom, hogy sikerult neki oszehoznia, mert akkor kulfoldieknek tilos es eletveszelyes volt itt tartozkodnia. Fantasztikus torteneteket tudott meselni, es igazan joo megneznivalokat javasolt. Sokaig azt sejtettuk, hogy o valamilyen nagykovetszeruseg lehet, mert mikor arrol kerdeztuk, hogy mit dolgozik mindig kitero valaszokat adott, de a vegere kiderult, hogy valamifele uzletember, aki befektetesi lehetosegeket vizsgal kinaban, vagy valami ilyesmi. Relative locsolta rank az informaciot, alig birtuk kovetni. Nagyon erdekes es kalandos elete lehetett az ipsenek. Masik erdekes eset pedig az volt, amikor faradtan metrozgattunk a megszamlalhatatlan metrovonal egyiken, es beszelgettunk, hogy mit is kene meg megneznunk, mire a melettunk allo kinai srac tokeletes magyarsaggal rank koszont, es elkezdett magyarul beszelgetni velunk. Mint kiderult 14 evet elt Budapesten, Csepelen, nemreg koltozott visza, mert itt hazasodott meg, es par hete szuletett egy kislanya. Annyira leesett az allunk, hogy megszolitott minket egy local magyarul, hogy alig birtunk magunkhoz terni.

20110710-064028.jpg
Pekingben a latnivalokat egy ev alatt nem lehetne korbejarni szerintem, igy sajnos erotelljesen szelektalnunk kelett. Az alabbi helyeken jartunk:
A tiennammen ter: Hat mint ahogy sejteni lehetett elore hatalmas, a vilag legnagyobb tere. Csak scanneres atvizsgalas utan lehet egyaltalan a terre belepni, es a legfobb bejaratnal egy egeszsegesen hatlamas kinai lobogo es melette ket uvegkalitkaba alitott gepfegyveres or acsorog. A teren bent a rengeteg turistat, es mindenfele onjelolt idegenvezetot leszamitva nagyon erdekes a ket elkepzelhetetlen meretu kijelzo, amin a kinai nevezetessegek, es a part csodalatossagat elmeselo filmek mennek egyfolytaban. Fo latvanyossag termeszetesen a Mao mauzoleum. Nagyon komoly biztonsagi ellenorzes utan lehet csak a nagy vezeto mumifikalt testet masodpercekre megcsodalni. Hosszu kigyozo sorok varakoznak a beengedesre allandoan, akik pedig mar bent vannak, nem alhatnak meg, folyamatosan kell elore haladni, igy maximum fel percet tolthet az ember a belso szobaban, ahol a tobbszoros biztonsagi uvegfal mogott lathato Mao. Sokan helyeznek el viragot a mauzoleum elotti szoborhoz, es szinte vallasos megggyozodessel nehanyan terdelve rojjak le tiszteletuket. Az egesz kicsit ilyeszto, de egyben nagyon erdekes is volt. Kar lett volna kihagyni.

20110710-064046.jpg
A tiltott varos: igazan gigantikus komplexum, tenyleg mint egy kisebb varos, csodalatos epuletekkel, egy szepseges parkokkal, bar sajnos az elviselhetetlen menyisegu turista elegge ront a szinvonalon, de hat ezzel ugye nincs mit tenni. Amugy itt talakoztunk eloszor magyar turistaval egesz utunk alatt, egy elegge furan kinezo kozepkoru ur formajaban, de nem volt tul kedves, igy egy masodperc oromkodes utan gyorsan tovabb is alltunk. Azert vicces volt magyar szot hallani mastol. Itt minden etalon tiszta es jool gondozott volt, telis tele kulonfele muzeumokkal, amike egy ido utan nekem pont ugyanolyannak tuntek, mint ahogy a kulonbozo pagodak is, de oszessegeben este hullafaradtan, miutan lejartuk a labunkat is nagyon boldogan tavoztunk.
A hutongok: a regi peking utolso maradvanyai, a legendas es hires sikatorok sem olyanok mar mint regen. Egyreszt dramaian fogyoban vannak, masreszt itt is mindent leromboltak es uj formaban ujraepitettek, ami eredmenyekent a kosz, a patkanyok es a budos megmaradt, csak a fotokrol ismert bajos varazs tunt el. Mindenesetre ha igazan kitarto az ember, es lelkesen keres lehet azert meg talani tradicionalis hutongokat, persze csak mutatoban. Mindenesetre mindkettonkenk ez volt az egyik legjobb elmenye pekingben, hogy korbe s korbe setaltunk a kisebbnel kisebb utcakon es a roluk nagy piros kapukkal lenyilo zegzugos kis udvarokon. Varazslatos hely lehetett ez mikor meg egesz peking szinte igy nezett ki, persze szeretem en a felhokarcolokat is, csak sajnalom, hogy a hutongok elol veszik el a helyet.

20110710-064148.jpg
798 art district: peking egyik kortars muveszeti kozpontja, egy regi elektromos gyarepulet helyen ma sok pici kulonalo magankialitas lathato, valtozo minosegben, es kornyezetben. Voltak erdekes kepek, es furcsasagok is, pl. egy videoinstallacio, ahol emberek sorban odafaradtak egy billiardasztalhoz, letoltak a nadragukat, es egy masik szemely egy saslikkal racsapott a fenekukre, majd felhoztak a nadragukat, es jott a kovetkezo versenyzo. Mindenhol erdekes leginkabb minimal berendezesu kialitotermek, es furcsa terszobrok, a parkoloban fekvo levagott fejtol kezdve a hatalmas poccsel rendelkezo furcsa ork-ig minden csoda volt itt. Ha valaki pekingben jar mindenkeppen erdemes ide eljonni, ha nem is a kialitasok miatt, inkabb a regi gyarepuletben kialakitott kicsi utcacskak es kavezok sokasaga lehet erdekes. Megtalalni barmi elore tervezettet szinte lehetetlen, de bojongas kozben lehet erdekeseket latni.

20110710-064157.jpg
A nagyfal: a csucslatvanyossag. Sokaig varatott magara, hogy ide eljussunk, valahogy nem ugy alakultak a dolgok. Aztan az utolso napok egyiken elindultunk, hogy megnezzuk a fal egyik turistak altal nem nagyon latogatott, csak reszlegesen felujitott szakaszat. A buszmegalloban kigyozo sorok vartak minket. Acsorgas kozben elkezdtunk beszelgetni a mogottunk allo nemet sraccal es hongkongi haverjaval mindenfelerol, kiderult, hogy ok a fal egy turistasabb szakaszahoz mennek, de egy joo ideig legalabb egyutt utazunk. A buszon, mint minden buszon errefele volt egy ember, a buszos segitoje, aki minden megalloban elkiabalta, hogy hol vagyunk, segitett leszallni az embereknek stb… A hongkongi fiu elkezdett egy ido utan kinaiul erdeklodni a bacsitol, hogy mi merre, mit erdemes inkabb megneznunk, stb…. Ekkor derult ki, hogy a mialtalunk kivalasztott falszakaszrol mar nem fogunk tudni hazajutni, mert az utolso busz tul koran indul visszafele, igy mar nem lesz eleg idonk elmenni a falig. Egy kicsit elszomorodtunk, de igy legalabb csatlakoztunk a masik ket utazohoz, ugy dontottunk, hogy mi is ahhoz a szakaszhoz megyunk akkor, ahova ok is tartanak. A buszos-seged bacsi egy megalloban keszsegesen letessekelt minket a buszrol, mondvan, hogy megjottunk, itt lehet atszallni a masik buszra, ami megy fel a falhoz. Miutan a busz elment, vettuk eszre, hogy a bacsika is leszallt a buszrol, ami ugye felettebb gyanus, merthogy eddig ugy hittuk, hogy o a sofor segedje. Nos, hamar kiderult, hogy a faszinak semmi koze nem volt a buszozashoz, o is egy hasonlo utas volt mint mi, de ezt a trukkot valoszinuleg minden nap eloadja, es a szerencsetlen turistakat leszedi a rossz megalloban, ahol tortenetesen epp ott allt az autoja es persze nagyon keszsegesen elfuvarozna minket a fal aljaig.

20110710-064207.jpg
Ezen a pofatlan trukkon rendkivul idegesek lettunk. A bacsikanak ez a fuvar kevesbe lett nagy szakitas vegul: en ennyi ido utan mar rendkivul agressziven tudok alkudozni az ilyen kis turistakat lehuzni akaro kinai toporodott torp-ordogokkel es testfelepitesem is azt sugallja szamukra, hogy a vegen nekem lesz igazam, szoval a bacsika savanyu pofaval vegul az eredeti buszkoltseg feleert fuvarozott minket akkor mar kevesbe lelkesen a nagyfalig…;) De a dobbenet az egeszben, hogy siman atverik a sajatjukat is, mert ha meg csak egy kulfoldi turistat, az meg csak normal, de ezek siman atvagjak a sajatjukat, jelen esetben a hongkongi sracot is. Szegeny elegge kellemetlenul erezte magat mindez utan, hogy a sajat anyanyelven atverik. Valoszinuleg igy az is kamu volt, hogy az altalunk tervezett helyrol mar nem ernenk vissza, dehat ez van. Igy vegul a turistas helyek egyiken kotottunk ki, sok belepoert, stb…

20110710-064218.jpg
Kicsit szomoruak voltunk, de a fal halisten felejtetett mindent. Sikerult talalnunk egy olyan reszt, amit csak rengeteg lepcson keresztul lehetett megkozeliteni, nem vezetett fel a hegyre felvono, igy bejott a szamitasunk es oda egy arva kinai turistacsoport sem jott el, csak azok, akik eloluk menekulnek, meg a vegtelen lepcsozest is bevallaljak, mint ahogy mi is. A taj fantasztikus, kisebb hegyvonulatok es dombok mindenfele, tetejukon kigyozik a nagyfal, nehol teljesen elveszik a suru novenyzet kozott, nehol kiemelkedik belole. Hatalmas elmeny a falakon korzozni. Ez tenyleg olyan, ahogy a fotok alapjan az ember elkepzeli, sot…… Hazafele mar eleve agressziven mentem a buszoshoz, igy visszafele a hivatalos viteldijnal is olcsobban utaztunk, erre nagyon buszke vagyok…. 🙂

20110710-064227.jpg
Ezt leszamitva Pekingben feltoltottuk a keszleteinket, megvasaroltunk mindent, ami mar elfogyott, vagy kellhet a kesobbiekben es lecsereltuk a fotoskeszletet. Sikerult eladni a kisebbik fotogepet es a soha nem hasznalt Leicahoz valo harom plussz lencset, es ezek arabol vettunk egy uj gepet, sot a vegen meg plussz penzzel a zsebunkben tavoztunk, ami jool is jon, mert Kinaban elegge tulkoltottuk magunkat. Amugy erre az akciora felettebb buszkek vagyunk, mar a helyet sem volt egyszeru megtalalni a hatalmas varosban, mert a cimet nem tudtuk, csak hogy melyik metrohoz van viszonylag kozel; es hogy meg azt az arat is sikerult atvernunk, amit eleve szerettunk volna, az mar uuuuuuu…..

20110710-064236.jpg
Pekingbol boldogan tavoztunk, joo emlekekkel gazdagodtunk. A varos sem annyira gaz, mint gondoltuk, bar sokban nem kulonbozott Londontol mondjuk, sot neha ugy ereztuk, hogy a londoni kinai negyed sokkal kinaiasabb, mint Peking…

Es ami majdnem kimaradt: voltunk az allatkertben is. Nagyon joo volt meglepetesunkre. Az egyik legjobb, amit valaha lattunk. A fo nevezetesseg a pandak termeszetesen, hozzajuk kulon belepojegyet kell venni, epp ezert erthetetlen, hogy miert pont a szegeny pandaknak volt a legrosszabb helyuk. Koszban es dzsuvaban csucsultek szegenyek, ragcsaltak a bambuszt a leheto legtavolabbi ponton a turistaktol. Az egyik meghozza elegge betegnek is tunt, szoval ebbol a szempontbol kicsit csalodottak vagyunk. Az allatkert tobbi resze viszont gyonyoru volt, rengeteg kulonbozofele majommal, coatikkal, oriasi vizilovakkal, kigyokkal es bekakkal….

20110710-064248.jpg

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s