Kashgar

Almaim varosa volt, mig meg csak terveztuk ezt az utat. A varos kozpontja egy hatalmas kiterjedesu, massal ossze nem keverheto kinezetu ovaros, ami csodalatos, minden centimetere egy kulon fototema. A vasarnapi piacon a helyi ruhaktol kezdve a selyem-kelmeken at maga a selyem-hernyoig, es a traktorig minden beszerezheto. A varostol nem oly messze elhelyezkedo teren 1500 eve minden nap allatvasar van, vasarnaponkent a helyi nomadok osszegyulnek a Taklamakan sivatagbol es a juhoktol kezdve a teven es jakokon keresztul minden allat megtalalhato itt, olykor tobb tizezres peldanyszamban.
Kb egy eve lattam egy fotosorozatot arrol, hogy a kinai kormany nem talalta foldrengesbiztosnak az epuleteket, ezert szep lassan lerombolja oket, helyukre panelepuleteket epitenek. Azert remenykedtem, hogy nem lehetnek ilyen gyorsak… De ha megis, legalabb a piac, es az allatpiac majd isteni lesz…..

Jelentenem: rombolas befejezve. Nincs mar ovaros, szinte egyaltalan. A regen itt allo tobb ezer eves epuletek helyen most panelok allnak. Job nicely done. Van par kissebb szakasz, ahol mint egy muzeum, meg lehet nezni a regi varost, de mar az is felig le van rombolva. Meg igy is atjon, hogy regen ez egy varazslatos hely lehetett, zegzugos, labirintusszeru utcakkal, kis boltokkal, sutodekkel, peksegekkel. Nem ertem. Sok helyi ma a romokban el… Nem akarnak ugyanis panelbe koltozni, nem ehhez szoktak, nem igy nottek fel. Meg is ertem oket. Sokan ongyilkosak lettek, a maradek csondben turi a dolgokat.
Az itt elo nepcsoport, az uighur-ok ma is erosen muszlim vallasuak. A legtobben nem tudnak kinaiul, arab betukkel irnak (szinte minden ki van irva kinaiul es uighur-ul is) es egy torokszeru nyelvet beszelnek, sajat kozepazsiai-szeru ruhazatot hordanak kis vicces sapeszokkal.

Amint megerkeztunk a varosba, rogton lenyugozott minket az infrastruktura fejlettsege, sot Osh utan egyaltalan a meglete is. 🙂 Modern buszok, szelektiv szemetgyujto (igaz, csak ujrahasznosithato es nem-ujrahasznosithato kategoriak leteznek), utcatablak (tobbnyelven),
olcso, de megis luxus-szeru hotelek, plazak, zsufolasig pakolt boltok, es az elozo orszagokhoz kepest szinte vegtelen szamu etterem. Itt mar van kozvilagitas is es leszamitva a helyenkent szinte elviselhetetlen csatornaszagot, meg az utcak is meglehetosen tisztak. Teljes dobbenet, hogy az utcan kruzolo milliard motor 99%-a elektromos, nem pofognek, es hangjuk is alig van.

A modernseg amulata persze addig tartott, mig ra nem jottunk, hogy ennek bizony sulyos ara volt, marpedig az ovaros.
Masodszorra a bazarral probalkoztunk, hogy kompenzaljuk fajdalmainkat. Hat… ez sem a regi mar, leginkabb egy nagymeretu kinai vasarcsarnokra hasonlit muanyag gagyikkal es turista-csecsebecsevel. Persze ez meg igy is lenyugozott minket kesze-kuszasagaval, szinessegevel, es meretevel. A fuszerarusok meg mindig nagyon tradicionalisan neznek ki, es az egeszseg-boltokban mindent lehet szaritva kapni. Az alabbiakba futottunk bele: szaritott kigyo, beka, denever, sundiszno, hal, szazlabu, szarvasagancs, skorpio, kulonbozo bogarak, bivajszarv….

Aztan vegul beprobaltuk a tutit, az allatvasart, kibuszoztunk a helyre, megtalaltuk a bejaratot, bementunk, majd belul egy epitkezest talaltunk es motorszervizeket es favagokat. Nagy nehezen sikerult kideriteni, hogy ez sem uszta meg a rombolast, a kormany az 1500 eves piacnak sem kegyelmezett… Hat mondani sem kell, hogy mennyire elkeseredtunk. Hogy mi az istenert kellett ezt beszuntetni azt nem tudjuk, nem ertjuk…
Bejott az amitol tartottam, mire ideertunk, itt mar minden megszunt. Hat igen Kashgart lekestuk, ugy egy evvel, vagy kettovel….

Kina eddig ugy altalanossagban nagyon tetszik, leszamitva a rombolast. Minden flottul mukodik, mindenki akinek kell beszel angolul, es a kaja isteni. Megerkezes utan 2-3 nappal mindkettonknek megszuntek a has-parai, koszonhetoen a franko night-marketnek, ahol az ember ultra-olcso, helyben keszitett fincsisegeket tud enni. 1/3 dollarert lehet pl tesztas-levest enni zoldsegekkel, vagy egy dollarert nagy szelet frissen sult halat. A kosz atut az etelpiacon szinte mindenhol, de a kajak minosege hibamentes, rosszat meg nem ettunk. A kis toliga-szeru felallitott bodekbol a valasztek vegtelen es a korejuk lepakolt koszos kis padokon a helyi etnikummal kozosen nagyon jooizueket lehet enni. Valoszinuleg az o legnagyobb oromukre, nagyon jokat vihognak rajtunk. (Felreertes ne essek nagyon jooarcok, csak szorakoztatja oket fehersegunk, massagunk.)

Kashgarbol a problemak ellenere is nagyon joo emlekekkel tavozunk, meggyogyultunk, jookat ettunk, erdekeseket lattunk, es vegre nem akarnak atvagni minket a boltokban, sot meg a taxi is hivatalosan, oraval kozlekedik. Ez olyan joo erzes Kozep-Azsia utan, hogy mar csak emiatt egesz nap vigyorgunk… 🙂

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s