Uzbekistan – Kyrgyzstan – China

Hosszu, kalandos es faraszto par napon vagyunk tul. Samarkand utan a fovaros fele indultunk ugyancsak egy szuper vonattal. Erdekes utunk volt, a kupeban velunk egyutt utazott az uzbek felso 10ezer egyik diszpintye, egy mar ranezesre nagyon gazdag fiatal terhes lany. Legnagyobb meglepetesunkre csodalatos angolsaggal kezdett el velunk beszelgetni egy ido utan. Kiderult, hogy 3 evet elt az usa-ban. Az hogy ezek utan hazakoltozott, valoszinuleg egyedi eset lehet, nincs az az uzbek aki greencard-dal a kezeben valaha is visszajonne ujra a diktaturaba. O megis visszajott, amibol en arra kovetkeztetek, hogy itthon kicsit nagyobb kiraly a csaladja, mint barmekkora is valaha lesz o odakint. Nem sok helyit latni Gucchi oraval a kezen, meregdraga mobillal, hatalmas gyongysorral a nyakaban. Erdekes volt vele beszelgetni, bar dobbenetesen beteg erzes is egyben, hogy elnek ilyenek is ebben az orszagban, mig a lakossag nagyresze a mondjuk 10e huf nettobol gazdalkodik.
Toshkent-tel kapcsolatban mar joelore eldontottuk, mas utazok tapasztalataira alapozva, hogy csak egy ejszakat maradunk, es utana gyorsan megyunk tovabb Kyrgyzstan fele, nincs itt semmi latnivalo elviekben, csak a nagyszamu rendor az utcakon. Mivel a vasutallomasra erkeztunk, es masnap a vasutallomas elol indult volna a kisbuszunk/taxink tovabb a hatar fele, gondoltuk ujra beprobaljuk az allomas-hotelt, hatha ez kicsit jobb es kibirjuk benne azt az egy ejcakat. Hat el kell hogy mondjuk, hogy ennel jobb megfizetheto hotellal utunk soran meg nem talalkoztunk. Hihetetlen tiszta volt, hatalmas, kenyelmes, es meg a furdo is fullextras, mindennel felszerelt. Mindezt 20 usd-nel kicsit kevesebbert. Sajnos a terv borult, mivel meg mindig nem tudtam eltavolodni a toalettol tulzottan, ezert meg egy napot maradnunk kellett sajnos, de legalabb tiszta korulmenyek kozott tudtunk labadozni.

Masnap reggel vegre ereztem az erot, Szilvi is mar fixen jobban volt, szoval utnak indultunk. Fogtunk egy taxist reggel, mar rutinosan kezeltuk a dolgot, egesz korrekt aron sikerult utaznunk a hatarig. A taxissal vegig sokat beszelgettunk, pedig kozos nyelv meg mindig semmi. Megtudtuk tole, hogy ketten szivjak a veret, es viszik a penzet, az egyik a milicia, ami allandoan lehuzza mindenert, a masik meg az “anakonda” neven emlegetett felesege. 🙂 Eleg vicces urge volt. Azon is joot nevettunk, mikor alkudozas kozben Szilvi olyan kemenyen tolta, hogy a csavo Izraelt kialtott, utalvan arra, hogy zsidok vagyunk tan.. 🙂 ennel a pontnal nevetve feladtuk:) Tovabba az altala is igen kedvelt saslikot rendszeresen saslik-maslikkent emlegette:)
Utkozben a hatarig minden rendben volt, bar ahogy kozeledtunk ugy kezdtunk egyre izgatottabbak lenni, hogy mi lesz majd, mar az orszagba belepes sem volt egyszeru, milyen lesz majd kilepni innet, eleve kell gyujtogetni mindenfele regisztracios papirkakat a szallodaktol, mert kulfoldi ismeretlen helyen nem tartozkodhat egy ejcaka sem, aztan ott a fix retteges a penzvaltassal kapcsolatban. Elviekben minden penzvaltasrol komoly papirokat kene bemutatni, hogy honnet is szereztuk a penzunket, de ugye penzt csak a feketepiacon lehet valtani, ott meg nem adnak allami tanusitvanyt persze, szoval ez egy lehetseges kotekedesi pont. Ezen felul maradt meg ugy egy felteglanyi uzbek sum-unk, amibol egy bankot is szigoruan tilos kivinni az orszagbol. Nem lettunk volna felettebb boldogok, hogyha ezt utkozben jool lefoglaljak tolunk a korrupt hatarorok, elkolteni pedig nem volt ido (barmennyire is szerettunk volna meg egy saslik-maslikot enni:) mert felo volt, hogy a hatar rovidesen bezar. Utkozben egyebkent az egyik ellenorzo pont rendorei szerint ezen a hataron nem is mehet at kulfoldi, amin oszinten meglepodtunk…Vegul remego terddel gyalogosan besetaltunk az uzbek kilepesi pontra. Meglepetesunkre volt angol nyelvu kilepteto papirjuk, meg talaltunk egy hatarort is aki tudott kicsit angolul, az eg egy adta vilagon semmivel nem foglalkoztak, sem a regisztraciokkal, sem a megmaradt sum-mal. Szilvinek megneztek a laptopjat, fotokat keresve, de miutan en mar megkaptam a kilepo pecsetet, igy a vamos neni hamar belatta, hogy ettol kezdve minden ami kerdeses lenne az cselesen pont az enyem, igy Szilvit is hamar utjara eresztettek. Nagyon flottul ment minden. A kyrgyz oldalon kimondottan mokasak voltak, poenkodtak, es a vegen udvozoltek minket az orszagban – bar kicsit azert elcsodalkoztak a kazakh nagykovetseg altal kiallitott halovany kyrgyz pecsettel ellatott kyrgyz vizumunkon. Miutan atleptunk a hataron par lepesre a kaputol letaboroztunk, hogy elokeszitsuk a megfelelo egysegnyi dollart a taxihoz, amik kicsit odebb fentek mar a fogukat rank. Par perc utan egy fiu odalepett hozzank, nagyon rossz angollal kezdett el beszelgetni velunk, honnet jottunk, merre megyunk, stb. Elmondta, hogy o egy rokonat varja, de amugy tolmacsnak tanul a foiskolan (hat van meg mit gyakorolnia na..) kerdezte, hogy merre megyunk, mondta, hogy a taxik itt lehuzzak az utazot, ezert segit inkabb a busszal kapcsolatban, hogy a joo helyre erkezzunk meg biztos. A teljes dobbenet az volt, amikor kifizette a busz-utunkat, mivel meg nem volt helyi som-unk, csak usd-nk, azt a buszon meg nem szeretik. Mikor adni akartam neki dolcsit, visszautasitotta, es azt mondta, hogy az az o felelosseguk, hogy segitsek azt a keves utazot, aki errefele jar. Erthetetlen, foleg az eddig tapasztaltak utan. Ettol nagyon jokedvunk lett, es meg egy idore azt is elfelejtettuk, hogy faradtak, es meg kicsit betegek is vagyunk. Miutan megerkeztunk Osh varosaba, es elfoglaltuk a mar ranezesre is borzalmas szallodat, elindultunk varostnezni, vacsorazni. Elozoleg sem terveztunk hosszu kyrgyz tartozkodast valami oknal fogva, de azert meg par napot el akartunk tolteni a kornyeken. Masnap reggelre ezt atgondoltuk, es azonnal tavoztunk. Mar nappal sem tul szivderito hely Osh, mivel tavaly meg haboru volt az itt elo uzbek es kyrgyz lakossag kozott, elegge nagy verengzest csaptak. A nyomok meg mindenhol ott vannak. Amerre csak mentunk felgyujtott epuletek, boltok, bazarok, ugyanis a kyrgyzek leromboltak/felgyujtottak mindent ami uzbek. A varos egy nagy resze ezert egy kormos romhalmaz. Estefele ez elegge ijesztove valt mar, foleg hogy kozep-azsiai standardok szerint kozvilagitas nuku. Mindezen felul egyebkent a vacsoranal sikeresen atvertek minket egy kicsit, amitol szinten nem lett jobb kedvunk es meg ehesek is maradtunk…nem volt kedvunk tovabbi “ettermeket” keresgelni az anarchia hangulatu lassan besotetedo Oshban. Mi a bazartol nem oly messze laktunk, ami nem tul jo sohasem, foleg nem itt, de sajna szallodabol itt aztan mostmar abszolute nincs valasztek. A hotelnek amugy nem volt recepcioja, egy lany a kisfiaval koborolt neha az epuleten belul, nala voltak a kulcsok, de az utcarol siman be lehetett setalni a szobakig, amit csak ket allandoan nyitva levo ajto es par fok lepcso valasztott el a bazar kezdetetol, es a hely mellett levo kaszinotol. Amugy mindenhol hatalmas kosz volt, nem tudom mikor takarithattak utoljara a szobakon kivuli reszen, de le volt minden pusztulva ezerrel. Szoban belul kicsit jobb volt a helyzet, de a furdoszoba az eroteljes hatareset volt csak. Az ejszaka elegge ijeszto volt, tudvan, hogy barki bejohet, es latvan, hogy milyen a kulvilag es az utcan lodorgo emberek. Reggel amint lehetett mar indultunk is, mikozben halat adtunk a sorsnak, hogy tuleltuk az estet. A megrazkodtatasok meg messze nem ertek veget, a shared-taxi kereses a bazar szomszedsagaban mindig nehez, es kaotikus, ismet horribilis osszegekkel inditottak a pioca taxisok es segitoik. Eloszor en probalkoztam, aminek az lett a vege, hogy elkergettek, mert szerintuk tul pofatlan osszeggel alltam elo. Ezek utan Szilvi probalkozott, neki kimondottan jol megy az alkudozas. Profin tolja nagyon mostmar, ami itt nelkulozhetetlen tudas. Nalam a licit 15.000 kyrgyz som-al kezdodott, ami rablas. Kb 6.000 somnal kergettek el az arcok. Vegul 1.500-ert utaztunk. Be kell latnom, hogy Szilvi ebben sokkal jobb, szoval ettol kezdve o a negoshiator. 🙂

Sajnos a hegyi utak miatt nem lehetett egybol a hatarra menni, mert nagyon hosszu es lassu az odaeres, nem egy egynapos project, ezert a taxival csak egy Shary Tash nevu faluig terveztuk elvitetni magunkat, hogy majd masnap onnet megyunk tovabb.
Az autonk egy utott, kopott regi audi volt, mint kesobb kiderult egesz jool birta a gyurodest. A soforunk elegge csendes csavonak tunt, rajta kivul meg ket oreg vicces kyrgyz kalapos bacsi utazott a kocsiban. Az egyik 90 es a halal kozott volt, es vegig fustolt, mint egy gyarkemeny, a masik meg csak vegig vodkazott. Ez az utobbi, mar az indulasnal is mondta, hogy aludjunk nala, ha megerkezunk. Mivel elutasitani nem akartuk, hatha nagyon keson erkezunk es nem talaljuk meg a vendeghazat, de elfogadni sem, mert ha nem erkezunk keson, akkor azert inkabb vendeghaz, mint a szeszkazaneknal, igy egyszeruen tetettuk a hulyet es nem ertettuk amit mond.
Az a nagy szerencsenk, hogy a kirgizek lassan vezetnek, mint a csiga, ha nem igy lenne, lehet kipurcantunk volna mar rogton az ut elejen. Szep lassu tempoval haladtunk, mikoris megjelent a savunkban egy szembejovo merci, es nem nagyon akart visszamenni a helyere. Relative az utolso utani pillanatban rantotta el a kormanyt, emiatt nem utkoztunk frontalisan, csak oldalrol csapodott egymasnak a ket auto. Nekunk viszonylag kisebb karaink keletkeztek, letort a tukor, a lokharito egy nagy darabja leszakadt, es a merci darabjai belealltak a felni mellett a guminkba. Ezzel szemben a merci eroteljesen lezuzodott. Miutan megbeszeltuk, hogy mindenki jool van, rogton azon kezdtunk gondolkozni, hogy most mi lesz, hogyan jutunk el a hatarig, azt hittuk orakig nem megyunk innet sehova. De nem ez volt a helyzet. A mercis elismerven felelosseget, egy koteg penzt dugott a soforunk zsebebe, osszeszedegettuk a darabokat, es ezzel keszen is alltunk. Gyorsan kifeszitettek a kerekbe szorult darabokat, de a kereket persze nem csereltek le. Ettol en nem voltam felettebb boldog, hisz szerpentines magashegyi szakasz allt elottunk, de ez senkit nem erdekelt. Mint kesobb kiderult azert nem teljesen voltak alaptalanok az aggalyaim.

A kezdeti nehezsegek utan a taj hamar feledtetett minden problemat. Kyrgyzstan csodalatos, en meg eddig nem lattam hasonlot sem, mindenhol festoi hegyek es dombok, rajtuk birkak hada, lovon kozlekedo helyiek, pici hegyi falucskak, es egeszseges tehenszarszag. El is dontottuk, hogy ide egyszer visszajovunk hosszabb idore a kozeljovoben, csak elotte megtanulunk lovagolni:) Egesz ut alatt relative tatott szajjal ultunk az autoban. Kyrgyzekkel valahova is utazni nem egyszeru, 10 kilometerenkent megallunk allandoan valamiert. Inni, venni valamit, levegozni, meglatogatni egy videki havert/rokont, stb… Az elejen meg orultunk, mert igy legalabb ki tudtunk szalni, tudtunk par fotot csinalni, es szivni a jolevegot. Kesobb azert mar elegge idegesito lett a dolog.
Haladtunk szepen a hatar fele, dombra fel, dombrol le, hegyre fel, stb… Vegig mellettunk es elottunk havas hegycsucsok magasodtak, csodalatosan neztek ki. Azt persze nem gondoltuk, hogy mi oda majd felmegyunk, hat az meg foleg eszunkbe sem jutott, hogy ott is fogunk majd aludni. 🙂 Pedig ez tortent. Folyamatosan csak fel es felfele mentunk, mig egyszercsak megjelent a ho, elkezdtek az elobb latott magas csucsok picinek tunni, majd elkezdtuk oket felulrol szemlelni, vegul kiderult, hogy az atjaro a hegy csucsan van, nagyjabol 4200-4700 kozott valahol. Nagyjabol ezen a magassagon tortent, hogy szep lassan megalltunk, es a driver lestoppolt egy helyi kamionost, majd hosszu diskurzusba kezdtek, kesobb befekudtek az auto ala is, ekkor mar sejtettuk, hogy valami nem okes. A tortenet lenyege az volt, hogy az utkozes miatt valami megserult es elfolyt a fekolajunk, igy elment a fekunk. Ami persze a legjobb itt a szerpentinek kozott fent a magasban. Orvoslaskent a szakik kikotottek az egyik feket a korbol, majd ujratoltottek az olajat, igy legalabb hatalmas pumpalas aran volt valamicske kis fekezoero, de az ut tovabbi, halisten rovid szakasza eleg izgin telt emiatt. Amikor felertunk a csucsra, kiszalltunk kicsit fotozni es nezelodni, es mivel erosen ment mar lefele a nap, aggodva kerdeztuk, hogy mikor fogunk odaerni, hisz mi meg a hegyteton vagyunk, es ekkor meg azt hittuk, hogy a falu a tuloldalt, a hegy labanal van. Azt a valaszt kaptuk, hogy 20 perc. Ezen elegge meglepodtunk, de azt hittuk, hogy csak kommunikacios nehezsegek vannak, ezert nem is foglalkoztunk veluk. Hat 20 perc mulva tenyleg ott voltunk. A falu ugyanis fent volt a hegyen, a hohatar alatt par meterrel. Hamarosan az is vilagossa valt, hogy a szeszkazan, es a vendeghaz az ugyanaz az intezmeny. Igy valasztasi lehetosegunk nem sok maradt. A szallassal nagy baj nem lett volna ha van rendes wc, nem csak egy pottyantos, abbol is az azsiai uloke nelkuli guggolos fajta. Kint a minusz ezer fokban. Amugy volt zuhanyzo is, szinten kint, es nyitott, az mondjuk mokas lett volna, de inkabb majd legkozelebb. Az udvaron hatalmas szaritott tehenszar gyujtemeny volt, igy hamar rajottunk, hogy a szobaban levo kalyhabol miert jon furcsa szag. A vacsi egesz joo volt, leszamitva a teat, aminek halize volt. Vacsi kozben megjelent egy helyi taxis, hogy masnap reggel szivesen elvisz minket majd a kinai hatarig. 3000 som-os ajanlatat sajnos csak 1500-ig tudtuk lefaragni, amit annak tukreben, hogy az egesz napos sokszaz kilometeres utazas is ugyanennyibe kerult, mint amennyit o akar kapni a maradek 80 kilometerert, rablasnak tekintettunk es elkuldtuk. Biztunk abban, hogy reggel lestoppolunk majd egy a hatarra meno kamiont. Lefekves kozben azert mar felmerult bennunk a kerdes, hogy mi lesz, ha kamion nem lesz, de nem foglalkoztunk a kerdessel….

Masnap hajnalban keltunk, egyreszt mert ekkor szerettunk volna, masreszt mert egy helyi fiatal arc ezerrel tolta a Lady Gagat, amitol az egesz falu felebredt szerintem.
Shary Tashtol nekem egesz vegig olyan erzesem volt, minthogyha egy Stalone filmben lennek, abban amelyikben valami orosz faluban lakik, es asszem favagokent dolgozik, vegig egy regi volgaval kruzol, es valami tortent a felesegevel, ha joolemlexem, es azt jool megbosszulja. Na ez egy olyan falu szerintem. Az arcok regi verdakkal csapjak neki, az egesz egy nagy keresztezodes kore epult, ott, ahol balra van Kina, jobbra meg Tadzsikisztan. A film cimere nem emlexem, az is lehet, hogy a story is tok mas, de az erzes…. 🙂

Kimentunk a cuccokkal a keresztezodeshez, ahol allitolag tomegevel jonnek a kinai kamazok, hat… a kutya nem jart arra. Kicsit kezdtunk ketsegbe esni, de abban a pillanatban befekezett mellettunk a tegnapi taxis a nivajaval, valoszinuleg tudta, hogy nem lesz mas opcionk es mar vart rank. Igy hat kenytelenek voltunk beleegyezni az ajanlataba, es 1500-ert mar repultunk is a hatar fele. O volt amugy az elso, aki volt olyan pofatlan, hogy utkozben is elkezdett alkudozni. Eleg rossz lett volna, ha kirak minket valahol, de azert nyert a tulero, es egy ido utan mar csak nevetett o is a probalkozasain. A taj tovabbra is csodalatos volt egeszen az atkeloig. Vicces kis pockok ugrandoztak mellettunk a dombokon, sasok koroztek a magasban, stb…
A kyrgyz oldallal ismet nem volt semmi problemank, kedvesek, rendesek voltak. Mivel a kinai hatar innet meg het kilometerre van, meg egy kamionra is felraktak minket. Igy itt, a kyrgyz es a kinai hatar kozotti senkifoldjen utaztunk eletunkben eloszor rendes oriasi kamionnal, nagyon joo moka volt. Raadasul ingyen, mert a nagyon rendes kirgiz kamionosok nem voltak hajlandoak penzt elfogadni.

A kinai oldalon minden high-tech volt az eddigi osszes hatarhoz kepest. Van sajat kosarpalyajuk, mindenki mosolygott, mint a tejbetok, es kozosen probaltuk megfejteni, hogy vajon hogy is lehet kinaiul az, hogy Magyarorszag. Sajnos olyan jol el voltak latva, hogy meg csomag-scannerjuk is volt, amivel mindenkepp a szegeny kis LP-nket probaltak megtalalni, ami itt betiltott irodalom. Kedvenc momentumom, amikor a szigoru torvenytisztelo hatarorbacsi rendkivul gyanusnak talalta az ipad-et, es szegyenteljes fotok utan kutatott rajta… mikoris megtalalta a budapesti szoborparkban keszitett kepeket…. sandan nezett, majd nagyot nevetett. Nem tudom eldonteni, hogy arra gondolt, hogy huu ti is kiralyok vagytok tesok, vagy, hogy basszus nemar, hogy nalatok is ez van. Mindenesetre gyorsan visszaadta a cuccokat, es mar ki is lettunk tessekelve a China feliratu ajton, mindenfele irodalom elkobzasa nelkul.
3-4 oraval kesobb, par elesebb vita utan a helyi taxismaffiaval sikeresen megerkeztunk Kasgar-ba, a varosba, amirol mar evek ota almodoztam.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s