Bukhara, Samarkand

Khivabol egy shared taxival erkeztunk Bukharaba. Vicces, mert 250 kilometerre vannak egymastol, megis 8-9 ora az ut. Az Uzbek uthalozat allapotara megfelelo kifejezes nem letezik, tenyleg jobb lenne, ha nem lenne ut egyaltalan, csak a sivatag.

Bukhara az egyik leghiresebb selyemut menti varos, regen ez volt az iszlam vilag egyik oktatasi kozpontja. Megszamolhatatlan szamu medressza talalhato a varosban. Bar Bukhara tenyleg nagyon szep, de azert messze elmarad a varakozasainktol. Valoszinuleg Khiva tul magasra tette a lecet, nehez azt uberelni. Persze nem becsmerelni akarom a varost, mert vegig nagyon jool ereztuk magunkat, csak ez mar egy fokkal turistasabb, laposabb, modernebb..

Ami legjobban tetszett, az egy szent forrassal egybekotott muzeum, ami a varos vizproblemait hivatott bemutatni. Addig bele sem nagyon gondoltunk, mig vegig nem neztuk, es hallgattuk a kiallitast, hogy ez tenyleg nem olyan egyertelmu dolog, hogy csak ugy jon a viz, es kesz, itt, a sivatag relative kozepen. Anno ugy mukodott a dolog, hogy voltak ugynevezett hauz-ok, ami egy lepcsos uszomedencere hasonlit leginkabb, ezeket havonta ketszer leengedtek, es ujra feltoltottek a varosba mestersegesen bevezetett csatornakon keresztul, hogy mindig relative friss legyen a vizkeszlet. Ezek a hauz-ok az utcakon, tereken allnak, ha jool emlexem kb 200 volt beloluk csucsidoben. Ezekhez a medencekhez csak es kizarolag a vizhordok jarhattak le, azert, mert ok ismertek a higenikus vizmeres modjat. Ez egy nagyon prominens szakma volt. A vizhordok a hatukra erositett birka formaju, es birkabol is keszult tartalyban szallitottak a hazakhoz a vizet, az ott erre a celra kihelyezett nagymeretu cserepedenyekhez. Sajnos a rendszer kevesbe mukodott tokeletesen, es a csatornak rossz allapota miatt elmocsarasodott a varos egy resze, amitol persze a viztarozok is befertozodtek, hatalmas jarvanyok (foleg pestis) tizedeltek a varost folyamatosan, emiatt a bukharai atlag eletkor 30 ev volt. Ezt a problemat vegul csak az oroszok oldottak meg, betemettettek az osszes mocsarat es viztarozot, uj csatornarendszert epitettek, ami azota is mukodik, es bevezettek a vezetekes vizet.
Manapsag az Uzbek kormany kikapartatott par ilyen eltemetett tarozot, egyreszt a turistak oromere, masreszt a talajviz osszegyujtese celjabol. Ahogy eszrevettuk ennek legjobban a helyi gyerekek orulnek, igy van ingyenes uszomedencejuk.

Bukharabol egy hiperszuper vonattal, olyannal, ami meg Europaban is ritka, atszaguldottunk a hires, legendas Samarkand-ba. Hatalmas csalodas volt az egesz varos. Itt talalhato egy nagyon szep es grandiozus foter, a Registan, ami harom mesesen diszitett medressza egymas fele forditva. Horror osszeget kell fizetni mar csak azert is, hogy belephessen az ember a terre, ami utan en nem azt varnam el, hogy a medresszakon belul szuvenirarusok legyenek. De persze senkit nem erdekel az Uzbek kormanyban, hogy en mit is varnek el. A masik zavaro dolog a hompolygo francia es nemet turistakon kivul a kicsi golfkocsik, amivel furikazzak oket a foutcan. Itt minden ultratiszta uberturistas es kozelebe nem er a varos meg Bukharanak sem, nemhogy Khivanak ugye. Ha ehhez meg hozza veszuk azt is, hogy az egyik fancy turistas etteremben egy massziv hasmenessel jaro nyavajat is osszeszedtunk mindketten, hat akkor ertheto, hogy Samarkandra mint negativ elmenykent gondolok.

Az egyetlen jo dolog a hasmenesben, hogy mivel az ember egesz nap a szallason ucsorog a wc 5 meteres kozeleben, igy van ideje beszelgetni a tobbi utazoval. Itt ismerkedtunk meg a mar emlitett Jana-val, egy a foldrenges miatt kenyszerszabira kuldott japan foszerral, egy mokas oreg francia csakoval, aki biciklivel erkezett otthonrol, bar jobban szeretett volna gyalogolni, de az nagyon lassu (amugy o az egyetlen altalunk ismert utazo, aki uzbek csapvizet iszik), egy a googlenel dolgozo jooarc irrel, egy fura baszkkal, aki megrogzotten probalta elmagyarazni a japannak, hogy merre is van baszkfold, aki nem ertette persze az orszag is meg nem is dolgot…. Az ismert problemakat leszamitva egesz joo elmeny volt a sok egyeb utazoval valo diskurzus…nagyban segitett a Samarkand elmenyen, de meg igy is csalodas.

Masik erdekessege a varosnak, hogy az ovaros, ami azert annyira nem is o mar, egy magas fallal van korulveve, minimalisra csokkentve ezzel a kockazatot, hogy a gazdag nemet turista, es a szegeny samarkandi talalkozzon. Ez elegge furava teszi a hely strukturajat es hangulatat.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s